Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Kissé Bendefy Márta_Petkes Zsolt–Türk Attila: Embertani adatközlés: Seregélyes, Tolna-Mözs (avar kor)
nek, illetve a tarsolyban található vascsiholó fémanyagának köszönhetően - részben igen jól konzerválódott és fennmaradt. Sárbogárd-tringer tanya 33. Sír T: ÉNy-DK, 293°. M.: 105 cm. Sírfolt nem rajzolódott ki, a sírgödörről pedig nem készült rajzos dokumentáció. Maturus korú (42-46 éves) férfi háton fekvő, nyújtott helyzetű csontváza. Mindkét kar enyhén behajlítva, alkarok a medencelapátok külső peremére helyezve. Mindkét láb jobb oldalra kifordítva, enyhén felhúzva (2. ábra 1-3). Mellékletek: 1. A koponya baloldalán, részben a bal váll csontjain, a test hossztengelyével párhuzamosan, a koponyától kb. 10cm-rejuh hosszúcsont. 2-41. Bronz veretes öv: 14 db enyhén elkerekedő, levél alakú, a levél szárán áttört övveret; 24 db enyhén megnyúlt levél alakú veret; 1 db enyhén szögletes alakú bújtatós veret (csat?), és 1 db nagyszíjvég. Az elkerekedő alakú veretek a bőrszíjra merőlegesen, míg az enyhén megnyúlt alakú veretek párhuzamosan helyezkedtek el. A veretek öntöttek, felületük erősen kopott (5.ábra1 a-b). Az öv feltételezhetően nem viseleti helyzetben volt a sírban; a veretek elhelyezkedése alapján a gerinc vonalából indulva először körbetekerték a test körül, majd a lelógó szíjvéget ismételten körbetekerték, átdugva a test jobb oldalán a szíj végét az övön (3.ábra1-2). A test jobb oldalán, a jobb oldali medencelapát és a jobb oldali lengőbordák között néhány veret az öv bőrmaradványaiba ágyazódottan maradt meg (4.ábra4 a-b). A bőröv szélessége 1,8 cm. Megmaradt bőranyagára ráhajtva egy, az övnél vékonyabb mellékszíj darabja került elő, ez utóbbi szélessége 1,1-1,2 cm. A mellékszíjat közvetlenül az öv alatt egy vékony bőrszalag szorította az övhöz, megakadályozva így annak elmozdulását. A mellékszíj végén két öltésnyom volt megfigyelhető, amelyek utalnak arra, hogy ezen a ponton rögzítve függött a tarsoly (4. ábra 4 a-b; ó.ábral ).13 42. A jobb alkar alatt, részben a jobb oldali medencelapát peremén egy bőrtarsoly díszített bőr fedőlapjának maradványa került elő (4.ábra3 a-b). A bőrtarsoly a veretes övre egy, az övnél vékonyabb mellékszíjon volt öltésekkel rögzítve (6. ábra 4-5; pl.: jó párhuzama lehet 13 A restaurálás során a veretes öv maradványáról eltávolították a mellékszíjat, melyet a fennmaradt dokumentáció alapján a konzerválás befejezését követőn, rosszul, fordítva helyeztek vissza. a bezdédi tarsoly bőr hátlapján megfigyelhető öltések nyomai: 6. ábra 6). A bőrtarsoly fedőlapján vízszintesen, egymás alatt több sorban erősen stilizált növényi (palmetta?) minta futott.14 * 17 A fedőlap szélét, körben egy keskeny díszítetlen sáv fogta keretbe. A bőrmaradvány befoglaló mérete megközelítően 5x3,75 cm. 43. A test jobb oldalán, a jobb oldali medencelapát és a jobb oldali lengőbordák között a veretes öv bőrmaradványaihoz tapadva bőrdarabok, feltételezhetően bőrruha maradványai kerültek elő (4. ábra 2 a-b), melynek anyaga, színe, kidolgozása alapvetően tért el az öv bőrmaradványától. 44. Részben a jobb alkarcsontok alatt, a jobb oldali medencelapáton vaskés. Az egyélű, háromszög pengeát- metszetű és nyélnyúlványos kivitelű kés, elhelyezkedése alapján feltételezhetően az övről függött alá. 45-47. A jobb alkarok alatt, a jobb oldali medencelapát lant alakú csiholó és 2 db kova volt, melyek eredetileg a tarsolyban lehettek. A 33. sírt a helyszínen kibontották, a sírról több fényképet és egy részletrajzot készítettek, majd egyben kiemelték és beszállították a Szent István Király Múzeumba (2. ábra 4). A temetkezés a múzeumba kerülést követően sokáig, mint in situ lelet az állandó kiállítás része volt. Az elsődleges bontás során a sírból előkerült tárgyakat restaurálták és a bőrmaradványok kivételével visszahelyezték a kiállításban elhelyezett sírba. A temetkezés teljes bontására valamikor az 1970-es évek elején került sor, azonban erről a munkafázisról dokumentáció már nem készült. 14 Éry Kinga tanulmányában a bőrtarsoly fedőlapján megfigyelt mintát függőlegesen futó díszítésként rekonstruálta (K. ÉRY 1968,105, 17. ábra), a bőrtarsoly maradványát pedig ezzel megegyező módon, a mintát függőleges helyzetbe állítva adta közre (K. ÉRY 1968,106,2. és 4. ábra). A rendelkezésre álló bőrmaradványok, a feltáráson készített fotók és rajzok áttekintését követően azonban megállapítható volt, hogy a rövid, megközelítően 2,2 cm hosszú mellékszíjon függő bőrtarsoly-fedőlap maradványának elhelyezkedése, a táblán közölt fotóktól megközelítően 90°-kal eltért (4. ábra 1, 3a-b). A mellékszíj csekély hossza miatt megcsavarodása, elfordulása is elvethető, ahogy ezt a részletfotó is alátámasztja. A részletfotón továbbá jól megfigyelhető, hogy az övön keresztül hajtott mellékszíj vége a bőrtarsoly pereméhez fut. A bőrtarsoly mérete a viszonylag csekély bőr fedőlap-maradványa alapján nem állapítható meg pontosan. A hosszméretének meghatározásához a tarsolyba helyezett kovakövek nyújthatnak esetleges támpontot, abban az esetben, ha elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a kövek a tarsoly alján helyezkedtek el. Ezen felvetés esetén a tarsoly belső, zsebhossza megközelítőn 8,5-9 cm lehetett, szélessége meghatározásához nincs adat. 303
