Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Katona-Kiss Attila: 10–11. századi oguz halomsírok a Kaszpi-tenger északi partvidékéről

kengyel már a korábbi történeti korokból is ismert volt, de az általa vizsgált anyagban folyamatosan előfordult, a B-l típus pedig az oguz éra végén bukkant fel és a kip- csak korban vált uralkodóvá. A kolobovkai tumulusból a B-l típusú,86 külön füllel kiképzett, szűk, lefelé szélesedő alakú, ívelt talpalójú kengyel is adatolható - az oguz periódusban ez a kengyelfajta nem fordul elő.87 A 5-1 és 6-11! típusú zablák az ótörök korszak sajátjai, de folyamatosan használatban voltak az oguz korszakban is; a legelterjedtebb zabla az oguz temetkezések anyagában a r-l típus, ami egyszerű karikás csikózabla volt,88 de ismert az oldalpálcás, csuklós szerkezetű zabla is.89

A lónak olyan jelentősége volt, hogy a kantárt gyakran gazdagabban díszítették, mint a hétköznapi vagy akár a díszruhát, illetve öveket. Különösen díszített volt a homloklemez és a ló orra feletti díszlemez, a hátas fején és nyakán lévő szíjazat pedig apró lemezveretekkel volt ékesítve. A szíjak találkozási pontjai nagyobb kör, T vagy kereszt alakú véretekkel voltak megerősítve,90 a kantárszíjak bronzveretein pedig többnyire növényi ornamentikával díszített kompozíciókat figyelhetünk meg, amelyekben gyakori motívum a három levélből álló csokor. Ez a növényi elemeket felvonultató díszítésmód általában geometrikus elemekkel egészült ki.91 Jó példája az oguz kurgántemetkezésekben talált lószerszámdíszeknek a bykovói sírban talált garnitúra, amelyet Fedorov-Davydov rekonstruált. A kibontott hátas felszerszámozott koponyáján lévő szíjazat maradványán hosszában és keresztben, valamint a homlokán is megfigyelték a vereteket és díszeket. A homlokon volt a nagy, szív alakú veret, belsejében csörgővel. Az orrán egy kisebb, ugyancsak csörgős díszt találtak,92 a második veret oldalán további két kisebb csörgős

86 Vő. Fedorov-Davydov 1966,11.

87 Vö. Kruglov-Sergackov-Balabanova 2005,243,246.

88 Kriger 1993,139.

89 Lásd pl. a Leninből származó, 10. század második felére keltezett példányt (Kruglov 2001,400, ris. 3/11).

90 Uo. 404,5. ris. A homlokon és az orr felett elhelyezkedő ékítmények rekonstrukciós rajzát lásd i. m. 406, ris. 6. Verhnij Balyklej és Cenin lelőhelyekről. Ismeretesek hasonló lószerszámdíszek Kolobovkáról Is. A két kör alakú ezüstlemez széleit 8 bronzszegeccsel fogták ösz- sze, a lemezek között szövetmaradványokat figyeltek meg. A kompozíció közepén kereszt alakba rendezett díszítés foglalt helyet, a kantárrózsa széle és centruma közötti teret növényi ornamentikával töltötték ki (Kruglov-Sergackov-Balabanova 2005, 243, 252, ris. 3/16-17). A lemezek sírban való helyzetéhez vö. uo. 251, ris. 2.

91 Kriger 1993,140. Az esetek többségében tehát ezek a díszek a veretes övék ékítményeihez hasonlóak (Fedorov-Davydov 1966,62).

92 A lelőhelylistán az 51. tételszámon szereplő Zaplavnoe 33 lelőhely kurgánjában is találtak hasonló díszítményt. Itt a ló koponyájának az orrán helyezkedett el a nagy, kör alakú, AI típusú homlokdísz (uo. 64). A lelőhelylistán az 51. tételszámon szerepel.

tárgy volt. A szíjak keresztpontjai négy helyen voltak véretekkel díszítve.93

Az oguz tumulusokban talált lószerszámok díszítéseihez hasonló kompozíciókat hordozó lószerszámdíszeket találtak a Fekete-tenger északi partvidékének nomád - besenyőnek meghatározott - sírjaiban is (pl. Gajevka,94 Gorozen, Novokamenka, Sarajly-Kijata, Staro-Svedskogo). Ezek a temetkezések a 11. század első negyedére, felére keltezhetőek, így Kruglov szerint az oguzok anyagában is számolhatunk ezzel a da- tálással.95 A díszítés használatának ideje ettől függetlenül a 10. század második feléből már adatolható (pl. a cenini szablya szerelékének kompozíciója).96 Fontos azonban megjegyezni, hogy a díszítéseknek az oguzok leletanyagában önálló arculata van. „A Volgától keletre a bal parton (Bikovo, Kalinovka, Novonikolskoje), az Urál déli részén (Nezenka) és az Arai-tótól északra (Gelkar) ismeretes hasonló típusú korabeli lószerszám- vereteken a sztyeppéi művészet tisztább formában - egyszerű palmettás díszként, gyöngysor kereteléses motívummal stb. - jelenik meg."97

A nyergekről gyakorlatilag alig rendelkezünk adatokkal. Azt biztosan tudjuk, hogy néhány oguz temetkezésben találtak nyerget, amelyeknek elsősorban a nyereg kápát borító rátétjei, díszítései maradtak meg,98 de pl. Novonikol'skoe esetében regisztrálták az egyik nyeregdeszkát is.99 Más esetekben is gondolhatunk nyereg egykori jelenlétére, pl. amikor a kengyelek a lólábcsontok között, a ló háta helye táján találhatóak. Ilyen esetekben okkal feltételezhető, hogy a nyerget a

93 Uo. 64. Lásd még GarustoviC-Ivanov 2001,86.

94 A voronyezsi körzetben 1904-ben napvilágra került gajevkai nomád férfisírt II. Baszileosz bizánci császár (976-1025) és Konsztantinosz trónörökös - a későbbi Vili. Konsztantinosz császár (1025-1028) - aranypénze keltezi a 11. század első negyedére, felére. A lószerszámdíszként meghatározott veretek központi díszítménye a homlokon és a szügyelőn elhelyezett nagy, levél alakú csörgős veret volt (Pálóczi Horváth 1989,20).

95 Kruglov-Sergackov-Balabanova 2005,246.

96 Vö. Kruglov 2001,402, ris. 4.

97 PAlóczi Horváth 1989, 20-21. Jó példája az oguz kurgántemetkezésekben talált lószerszámdíszeknek a bykovói sírban talált garnitúra, amelyet Fedorov-Davydov rekonstruált. A kibontott hátas felszerszámozott koponyáján lévő szíjazat maradványán hosszában és keresztben, valamint a homlokán is megfigyelték a vereteket és díszeket. A homlokon volt a nagy, szív alakú veret, belsejében csörgővel. Az orrán egy kisebb, ugyancsak csörgős díszt találtak, a szíjak keresztpontjai pedig négy helyen voltak díszítve (Fedorov-Davydov 1966,62-64).

98 Lásd Kruglov 2001, 407, ris. 7/3 (Nikol'skoe-V); 410, ris. 9/5 (Uvak); 412, ris. 10/6 (Novonikol'skoe-I); 418, ris. 13/13 (Y-85, Barun); 422, ris. 15/7 (Bolgarka).

99 Komantseva 1971,317-318.

285