Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Katona-Kiss Attila: 10–11. századi oguz halomsírok a Kaszpi-tenger északi partvidékéről

tárgyakat táblázatba szerkesztve listázták és megadták azok számát.68 *

Kivételt talán egyedül azok az ólomtárgyak jelentenek, amelyek meghatározása nem egyöntetű. Kriger ezeket a nők és gyermekek sírjaiban talált darabokat orsógomboknak vélte.59 Leletanyagbeli jelentősége abban áll, hogy Kriger szerint ez a tárgy csak az oguz korszak temetkezéseiben bukkan fel,70 ennél fogva akkor is lehet etnospecifikus jellege, ha ez alapvetően tárgyaknál nem jellemző. Vele ellentétben Kruglov a példányokat olyan ólomplombáknak határozta meg, amelyekkel valamilyen rakomány kötegelését rögzítették és tanúja az egykori kereskedelemnek.71 Bár Kruglov 15 példány lelőhelyét is felsorolja,72 képet nem közöl, míg Kriger tablóján a tárgy oldalnézete világosan kúpos kialakítású orsógombra mutat73 - amelynek jelenléte nő vagy (lány)gyermek sírjában szokásosnak ítélhető (szemben egy rakományplombának meghatározott tárggyal).

A női sírokban bukkannak fel azok a használati eszközök, amelyekkel a hétköznapi életben a nőkhöz kötődő teendőket végezték. A vasból készült ollók között megtalálhatóak a birkanyírásra használt lemezrugós példányok mellett a szabáshoz való csuklós szerkezetű ollók is.74 A női munkaeszközökhöz tartoznak még az árak és a csont (orsó nélküli) guzsalyok,75 illetve a női pipereholmik (körömtisztító, csipesz, szűrő, olykor fogpiszkáló - karikára vagy vékony láncocskára felfűzve) közé sorolhatjuk a fésűket és a bronztükröket is.76

Ékszerek közül fülbevalókat mind a nők, mind a férfiak sírjaiban megfigyeltek.77 Kriger az oguz krono68 Vö. Kruglov 2001,433, tab. 3.

65 Kriger 1993,138.

70 Uo. 139.

71 Kruglov-Marvksin 2012,411.

72 Vö. Kruglov 2001,433, tab. 3.

73 Vö. Kriger 1993,143, ris. 1 /5.

74 Kruglov-Maryksin 2012, 411. Utóbbihoz lásd pl. a kolobovkai oguz kurgánból származó darabot (Kruglov-Sergackov-Balabanova 2005, 252, ris. 3/15). Régebben a tárgytípust jellemzően besenyő temetkezési mellékletnek tartottáka korszakban (PAlűczi Horváth 1989,19).

75 Mindkét munkaeszközre csak Kruglov 2001, 433, 3. táblázatában találtam utalást. Kruglov 3 árat és 4 orsó nélküli, csontból készült rokkát gyűjtött fel.

76 Vö.i.m. 433, tab. 3. Fésűből 4, tükörből 12 példányt sorol fel a szerző.

77 Kriger 1993, 139. Vö. ris. 1/4. Mint minden ékszert, a fülbevalókat

is az 1. csoport tárgyi anyagánál adom annak ellenére is, hogy az

ékszertípus férfisírból is adatolható. így pl. oguz férfisírban is találtak egy gyenge megtartású ékszert a koponya jobb oldalán, annak

alsó részénél. Az aranyhuzalt ovális alakúra hajlították, aminek alsó

részére egy üreges, gömb alakú üveggyöngyöt húztak fel (KruglovMaryksin 2012,415,416, ris. 4/13).

lógiai periódusba - Fedorov-Davydov osztályozása alapján - a következő fülbevaló típusokat sorolta: I, X, XII.78 A Volga-Urál vidéki oguz halomsírokból ismeretesek gyöngysorok, karkötők és köves gyűrűk is.79 A viselet részeként értékelhetjük a lábbeli (közelebbről csizma) díszítésére szolgáló, bronzból vagy ezüstből készített vereteket,80 valamint a két félgömbösen kialakított fémlemezke összeforrasztásával előállított csörgős fülesgombokat, amelyek alsó fele jellemzően gerezdéit. Pletneva szerint egyszerre „csörgők", kopousekek és (madaras) bronzfelvarrók alapvetően csak a Volgántúlról ismertek, amely tárgyegyüttes később a sarkeli nomád temetőbe is eljutott.81

Kruglov az oguz temetkezések 1. csoportjának sírjaiban talált tárgyak között még megemlítette a táskákat (tarsolyok?) (6 példány) és a kulcsokat (2 darab).82 Utóbbiról képeket nem mellékelt, de a bőrtáskák ezüstös bronzvereteit bemutatja.83

A 2. temetkezési csoport (férfiak) tárgyi anyaga

Lószerszámok és lószerszámdíszek

Az 1. csoportbeli temetkezések jelentékeny részét kísérték lószerszámzathoz tartozó tárgyak is (kengyelek, zablák, nyergek, egyes esetekben kantárveret-garni- túrák, gyakran különféle díszítésekkel és specifikus formavilággal). Ezek a 2. csoport temetkezéseiben előforduló darabok analógiáinak bizonyultak,84 így pl. komplex férfi és női temetkezésekből származnak a lószerszámok, valamint az azokat díszítő veretek és egyéb ékítmények Kolobovka, Starica 30/4 és Nikolskovo-V 1/4 lelőhelyekről is.85

Kriger eredményei szerint az oguz korszakban, azaz a 10. század kezdete és a 11. század első fele közötti időben, terjedtek el a Fedorov-Davydov rendszerében 6-11 és fl-ll típusúnak nevezett kengyelek. Az A-l típusú

78 Vö. Kriger 1993,140.

79 Ivanov 2006,455. Kruglov karkötőből 6, köves gyűrűkből és gyöngysorból 12-12 példányról tud (Kruglov 2001,433, tab. 3).

80 Ivanov 2006, 455; Kruglov-Maryksin 2012, 411. Itt kell utalnunk az uvaki sírra, ahol a csizma lábfej részének vereteit sikerült in situ megfigyelni (Kruglov 2003, 61, ris. 3). Igen valószínű, hogy az uspenkai női sírban is veretes csizma volt az eltemetett nő lábán - erre utalnak azok a veretek, amelyek az uvaki sírban megfigyeltek párhuzamai, továbbá a sírrajzon a jobb lábfejnél tömörülő veretek (uo. 66, ris. 8).

81 Pletneva 1981,217.

82 Kruglov 2001,433, tab. 3.

83 Uo. 404, ris. 5. Sírban való helyzetéről nincs információ.

84 Uo. 401.

85 Uo. 403.

284