Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Pap Ildikó Katalin: Karoling településnyomok Sárvár határában – Sárvár–ERTI-telep és Sitkei-erdő lelőhelyek
11,5%. Három bélyeg kör alakú keretben elhelyezkedő domború keresztet formáz.66 Az egyetlen egészben megmaradt bélyeg 3,6 cm átmérőjű. Másik három fazék alján a korszakban ritkábban jelen lévő négyzetes minták figyelhetőek meg. Egy edényen csak a négyzet alakú keret egy részlete látható, míg a két másikon koncentrikusan elhelyezkedő négyzetes minta figyelhető meg. A teljesebb bélyeg 4,8 x 4,8 cm-es.67 A településrészlet anyagából teljesen hiányzik a késő népvándorlás kori fazekakon gyakran megfigyelhető déllé, nem találtunk nyomot a fazekaskorong bevéséseire és a nagy méretű, egész edényaljat betöltő fenékbélyeg sem jellemző. A keretes fenékbélyegek - melyek előfordulására a kemenespálfai településen is volt példa68 - inkább az Árpád-kori edényművességre jellemzőek. Használati nyomok Négy peremtöredék belül, három kívül, öt külső és belső oldalán egyaránt kormos volt. Az oldalak közül három belső, kettő külső oldalán volt megfigyelhető koromnyom. Az aljtöredékek közül egy belül, kettő pedig külső, illetve alsó felén volt kormos. Eszközök A településrészlet viszonylag gazdag volt fémleletekben. Sajnos nem köthető objektumhoz, és a korszak környékbeli leletei között máig párhuzam nélkül áll a terepbejárás során begyűjtött, teljesen ép vascsorosz- lya.69 Szintén felszíni gyűjtésből származik egy minden valószínűség szerint vödörhöz tartozó fémpánt,70 amelynek legközelebbi párhuzama Sárvár-Faképi-dűlő 66. számú, kőkemencés építményéből való.71 Vaskést72 Sárvár-Faképi-dűlő publikálás előtt álló anyagából többet is ismerünk. A már közzétett lelőhelyek közül Vát-Telekes 320. gödréből73 származik hasonló. Az 1970-ben begyűjtött vastűhöz74 hasonló darab szintén Váton került elő.75 66 5. ábra 71.2.19; 7. ábra 71.2.125; 11. ábra R. 74.16.240. 67 5. ábra 71.2.15. 68 Pap 2012,128. 69 8. ábra 71.2.217. Hossza 43,8 cm, kése 5,5 cm hosszú és 2,8 cm széles. 70 8.ábra71.2.216.Hossza7,2cm,szélességei,0cm,vastagsága0,01 cm. 71 Farkas 2005,93.9-10. ábra. 72 8. ábra 71.2.215. Nyéltüskés, hegyén hiányos kovácsoltvas kés. Hossza 11,0 cm, szélessége 1,1 cm, vastagsága 0,2 cm. 73 Skriba 2010,12. kép 1. 74 8. ábra 71.2.225. Kör átmetszetű, végein sérült. Hossza 11,2 cm, szélessége 0,5 cm, vastagsága 0,5 cm. 75 Uo. 7. kép 26. A feltárt árokrészlet leleteinek leginkább figyelemreméltó darabja a csáklyaként nyilvántartásba vett vas- tárgy76. Ennek funkciójával kapcsolatban azonban az erősen visszahajló oldalág formája kértségeket vet fel. Fenőkövet szinte minden korszakbeli településrészletről ismerünk. Az árokból előkerült, 71.2.116. számú, négyzetes formájú fenőkőhöz hasonló darabok Vát-Te- lekesen77 és Kemenespálfa-Zsombékoson78 egyaránt voltak. Orsókorong és orsógomb Sárvár-Sitkei-erdőből három ismert. A terepbejárásból származó, kézzel formált, lapított gömb alakú orsógomb79 mellett az árokrészlet leletei között egy tölcséresen szűkülő lyukkal átfúrt orsókorong80 és az 1974-es ásatásból egy vörös színű, római téglából csiszolt orsókorong81 származik a lelőhelyről. A közeli Sárvár-Faképi-dűlőn szintén több ízben fordult elő, hogy római téglát vagy porózus felületű, könnyen csiszolható, vörös színű római korsótöredéket alakítottak át orsókoronggá. A településrészlet jellegzetes leletei a nagy méretű, kézzel készült, lapított gömb alakú hálónehezékek,82 amelyek közül összesen 13 töredékes, illetve kiegészíthető példány származik az 1970-ben feltárt árokrészletből és az 1974-ben történt sáncátvágásból. A nagy méretű, 1,3-1,5 kg súlyú, a rekesztő halászathoz használatos nehezékek időben és térben legközelebb álló párhuzamai a Marcal magas partján elterülő kemenespálfai település egyik objektumából származnak.83 Az árokrészletből kibontott vascsáklya szintén az itt élt népesség vízi tevékenységének jelentőségére utalhat. A településrészlet datálása Vas megye késő népvándorlás és kora Árpád-kori lelőhelyei egy részének szisztematikus feldolgozása során a kerámialeletek túlnyomó többségét alkotó fazekak jellegzetességeit vizsgálva kísérletet tettem a 10. századi kerámiaanyag elkülönítésére. Kiindulási alapom a Karoling-, illetve az Árpád-kori fazékanyag összehasonlítása volt, melyeket vizsgálva a két korszak anyagá76 8. ábra 71.2.214. Négyzetes alapú, végén hegyesre kalapált, alsó részén visszahajló horoggal ellátott vascsáklya. Hossza 10,1 cm, szélessége alsó részén 1,0 cm. 77 Uo. 12. kép 2. 78 Pap 2012,24. kép. 11-12. 79 5. ábra 71.2.21. 80 6. ábra 71.2.115. 81 10. ábra R. 74.16.172. 82 8. ábra 71.2.213. és 11. ábra R. 74.16.283. 83 Pap 2012,136. 262
