Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Csuthy András: Ikonográfiai ábrázolások és rekonstrukciós lehetőségek az avar kori lószerszámzatra vonatkozóan
Csuthy András IKONOGRÁFIÁI ÁBRÁZOLÁSOK ÉS REKONSTRUKCIÓS LEHETŐSÉGEK AZ AVAR KORI LÓSZERSZÁMZATRA VONATKOZÓAN A kora középkorral foglalkozó kutatás nincs könnyű helyzetben, amikor a ló felszerelésének ikonográfiái ábrázolásait veszi szemügyre.1 Számos freskó, dombormű, szobor és ezüsttál ábrázol vadász- és harci jeleneteket a sztyeppéi övezetből (és azon kívül). Kérdéses azonban, hogy ezen ábrázolásokat felhasználhatjuk-e a Kárpát-medencei avar és „nagymorva" kori lószerszámzat rekonstruálására?2 Az avar korból ismert néhány stilizált karcolat csonteszközökön (például Hajdújárás- Nosza-Peres;3 Nagyolaszi4), illetve fémtárgyakon (Bala- tonszőlős-tsz-istálló A. sír; Bánhalom-Czebe puszta II. 1. sír; Komárom-hajógyár5 71. sír), azonban stilizáltságuk6 olyan mértékű, hogy nem alkalmasak valós képalkotásra a kor lószerszámzatát illetően.7 Az ábrázolások áttekintése - e téren korlátozott információhordozó értékük ellenére - az egyes részletek értelmezéséhez mégis fontos lehet.8 Már az elején szükséges azonban kihangsúlyozni, hogy a feltüntetett keltezések, az esetleges nem teljesen egyértelmű kulturális összefüggéseik miatt is, gyakran szerzőnként változnak. Az ókori ábrázolások, mint a lovak feldíszítéseinek lehetséges „előképei" közül megemlíthetőek az oxusi kincs kardhüvelye, I. Argisti sisakja, Assur-bán-apli ninivei északi palotájának, Dúr-Sarrukín palotájá1 Az előadás írott változata disszertációm egyik fejezetének egyszerűsítésén alapul. Itt csak a legfontosabb szakirodalom feltüntetését vélem célszerűnek. 2 Az analógiák értelmezhetőségének kérdéskörére lásd Bálint 2004a, 246 kk. Ezen megállapítások alapján, a Kárpát-medencén kívüli „párhuzamok" erős fenntartásokkal és fokozott forráskritikával ke- zelendőek. 3 Szerb. Hajdukovo-Nosa-PereS, Vajdaság. 4 Szerb. Mandelos, Vajdaság. 5 Szk. Komárno IX, Nyitrai kerület. 6 Hasonlóan alkalmatlanok erre a további leletek is Klárafalváról, Lovasberényből, de Tiszafüred női sírjaiból is. Bellerophon és Chimaera harcát megörökítő tárgyak sem használhatóak ilyen célokra. Ezen ábrázolások egyszerűen nem a lovak és felszerelésük hiteles megörökítésének céljából készültek. 7 Bálint 2004a, 359-361; Csiky 2009,239. 8 Pl. a páncéllal felvértezett lovakhoz (csiky 2009,211), vagy az Salakú oldalpálcák elterjedéséhez. nak, Nimrud palotájának domborművei és a karnaki ezüstlanx mint kiemelkedő leletek. Hasonlóan részletes a II. Ramszeszt a kádesi csatában megörökítő Abú Szimbel-i ábrázolás és természetesen a kínai terrakotta hadsereg kocsijai. Ezen távoli „párhuzamok" azonban csupán a díszítések különböző módozatairól szolgálhatnak adatokkal. Fontos műemlék, a kengyelek használatának szempontjából is, Tang Taj-cung kínai császár síremléke 637-ből (1. ábra 1-3). Domborművein két ló is látható - az egyiket vágtában, a másikat felszerszámozva ábrázolták -, melyeken jól kivehető a nyereg, a hosszúfülű kengyelek és a tollbokrétaköpű („csótár").9 A legismertebb források közé tartoznak a pendzsikenti falfreskók (1. ábra 4-5). Eredetileg több lovas harci jelenetet is megfestettek, aprólékosan kidolgozott előkelő lófelszereléssel. A freskók többsége azonban nagymértékben sérült, a részletek nehezen azonosíthatóak. Egyes lovak pofáján harapás elleni kosár látható. A nyergek formája ritkán követhető, hasonlóan kevés a fennmaradt kengyelábrázolás. A kengyelek egyenes talpalójú ún. körte- (vagy harang-) formára utalnak. Több lovon feltehetőleg tollbokrétaköpű (például a 41. teremben) és csüngődíszek (ún. boncsok) láthatóak. Egyes termek freskóin kör alakú díszek függnek a lovak szügyhámjáról, pontos értelmezésük (arc) azonban a rendelkezésre álló képanyag alapján számomra nem volt lehetséges. Hasonló virágalakú és harangalakú díszek is függtek egyes lovakon. Az innen előkerült ismert lovat is ábrázoló fafaragások töredékességük miatt nem használhatóak a lószerszámzat értelmezésére.10 Hasonlóan ismert ábrázolások az Afrasziabban előkerült királyi menetet (?) ábrázoló freskók, melyeket a 7. századra kelteztek (2. ábra 1-4). A legismertebb része a követ rekonstrukciója, amely azonban a freskó 9 László 1942, XI. tábla: 1-2; Kováig 1955,41, XI. tábla. 10 BelenizkI-Belous 1980. 178
