Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Csuthy András: Ikonográfiai ábrázolások és rekonstrukciós lehetőségek az avar kori lószerszámzatra vonatkozóan
egy rossz megtartású részletén alapul. Lova gazdagon díszített, tollbokrétaköpűvel és csüngődíszekkel. A nyereg helyett csak a díszes nyeregtakaró látszott, illetve hiányzik a kengyel.11 Gyakran idézett freskó ismert még Varahsa erődjéből kettős félgömbsor díszítésű szíjazatta!, amelyet a 7. századra kelteztek,12 míg kevésbé ismert egy a 8. századra keltezett szíriai freskó lovasábrázolása a ló farkának díszítésével.13 Érdekes forrás a színes festésű fapajzs töredék Mug hegyéről (3. ábra 1). A lovas színes takarójú (?) nyeregben ül. A lovon újból tollbokrétaköpű és csüngődíszek láthatóak. A zablának S végű oldalpálcái vannak, felső végük hátrafelé hajlítva. A szíjazat díszítése sematikus. A leletet a 7. századra keltezték.14 Irán területéről ismert több, szasszanida uralkodó által megrendelt, sziklába vájt dombormű. Ezek közül kiemelkedik a Taq-i Bostani kopjás lovas (3. ábra 2), amely az egyetlen ilyen jellegű bizonyítéka a lovakat borító páncélzatnak. A lovast a perzsa nehézlovassághoz sorolják, bár elképzelhető hogy Bizáncból átvett elemeket is tartalmaz.15 Ennek ellenére Szilágyi Gábor könnyű, organikus alapanyagú páncélokat sem tart elképzelhetetlennek a lovakon.16 A dombormű alakján ismét csüngődíszek, a fejhámon gömbdísz (?) és számos kisebb harangszerű dísz látható, melyek értelmezése (takaró, páncél) nem egyértelmű. A többi ismert, szasszanida sziklába vájt domborművön (Bishapur, Firouzabad, Naqs-e Radjab, Naqs-i Rustam) is hasonló csüngő- és gömbdíszek láthatóak (4. ábra). Az ún. madarai lovas Bulgáriából valószínűleg már a 8. századból származik (5. ábra 1). A dombormű keleti, perzsa (legyőzött oroszlán) és nomád elemeket ötvöz. Sajnos a korabeli lószerszámzat tekintetében kevés adattal szolgál, a nagymértékben sérült ábrázoláson feltehetőleg kengyel is kivehető.17 Egy, a 6-8. századra keltezhető kopt textilmaradványon a császár és két megkötözött fogoly sematikus képe látható.18 A lovon ismét csüngődíszek vehetőek " BelenizkI-Belous 1980,10-11. 12 Bóna 1980,58-59. 13 Pletnjowa 1978,69. 14 BelenizkI-Belous 1980,18-19. ,s Bálint 2004a, 30; Csiky 2009,271,1546. jegyzet. Esetleg a firouzabadi domborművön is hasonló látható. 16 Szilágyi s. a. A szerző disszertációjában külön kitér a lovakat borító páncélokra, amelyekről Maurikiosz császár is említést tesz az avaroknál. Legutóbbi információi szerint 3 avar kori láncpáncél lelet esetében merül föl a gyanú, hogy azok a ló védelmét szolgálták. 17 Pletnjowa 1978,31. 18 Daim 2012,130,285. ki. Nagyon távoli „párhuzamok" lehetnének a Ming öji barlangból előkerült szobrocskák. Ezek közül feltételezhetően az egyiken csörgő található.19 A Dandan öiligi festett fatábla érdekes ábrázolásán is valószínűleg tollbokrétaköpű és csüngődíszek, illetve kengyel (?) láthatóak (5. ábra 2). Bálint Csanád a jelenetet a 9. századra teszi.20 Hasonló információkat hordoz a turfani töredékes freskó is, feltehetőleg a 9-10. századból (5. ábra 3).21 A rekonstrukciókhoz fontos lehet a „szasszanida" ezüsttálak leletköre, amelyek gyakran ábrázolnak lovas vadászjeleneteket. Itt (is) fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a kengyelábrázolás hiánya nem kronológiaijelenség, mivel a széles körben (Bizánctól Indiáig és Kínáig) elterjedt uralkodói vadászati jelenetek művészi értelmezéséről van szó, tehát a ló felszerelésének realisztikus ábrázolása legalábbis másodlagos jelentőségű. Fel kell hívni a figyelmet arra is, hogy ezen ezüsttálak készítése túlélte magát a Szasszanida birodalmat is, és a keltezésük nem kell, hogy feltétlenül az ábrázolt uralkodó uralkodási idejéhez igazodjon. Sajnos a „sztyeppéi" fémedényművesség tipokronológiája még nem teljesen feldolgozott.22 Egyedül a Pur-i Vahman feliratú tál kivitelezése üt el ezen általános jegyektől, sőt valószínűleg más művészi kört kell keresnünk mögötte.23 A lovak ábrázolásában közös a függő és lobogó díszek előfordulása. Legkorábbra a sári leletet (4. század első fele) teszik (6. ábra 1). Megjelenik rajta a csüngődísz, a fejhámon pedig kör alakú szimbólum látható,24 amely a toll- bokrétaköpűknek a rangjelzésen felüli esetleges szimbolikusjelentését is sugallhatná. Az uralkodó testének ábrázolása groteszk.25 Az 5. századból ismert a sérült tschileki tál, amelyen az uralkodó karddal vadászik (6. ábra 2). A tollbokrétaköpű megléte vitatható.26 Nem egyértelmű a keltezése (5. század vége - 7. század eleje) egy Hurmuzt ábrázoló, ismeretlen lelőhelyű tálnak. A ló fejhámján tollbokrétaköpű, a szíjazaton kör alakú 19 Talbotová Riceová 1973,185. 20 Uo. 204; Bálint 2004a, 219. 21 László 1942,76. 22 Bálint 2004a, 211,337,1064-1065. jegyzet, 350. A szerző az ezüsttálak ábrázolásait a méretük alapján két csoportba sorolta, melyek közül a kisebbek lennének a későbbiek. Ezen vadászati ábrázolások más tárgytípusokon is megjelentek. 23 Uo. 348-350. 24 Bóna 1980, 59. Feltéve, hogy ugyanarról az ábrázolásról van szó, Bóna István rajza eltér a valóságtól. 25 Bálint 2004a, 348-349. 26 BelenizkI-Belous 1980,220-221. 179
