Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)

Tóth Zoltán: Újabb adatok a késő avar kori sírkerámiákról – A Gyöngyöspata–Előmály temetőjéből származó edények temetkezési szokásban betöltött szerepe

kivétel nélkül a fej mellett kerültek elő.52

Bende Lívia a Körös-Tisza-Maros közének avar temetőinél megállapította, hogy az edények koponya mellé helyezése a 7. század második felében a leggyakoribb, a korszak vége felé pedig csökkenő tendenciát mutat. Azonban egyes temetőknél a kései periódusban nagymértékű a fej környéki kerámiák aránya. Ezek között pedig megfigyelhető, hogy a fülkesírokra jellemzők többségében a koponya mögé, mellé, a fülke szájába tett edények.53

A Dunakanyar régiójában Vác-Kavicsbánya avar kori temetőjének54 sírjaiból sok kerámia származott, 248 temetkezésnél (48,16%) lehetett az edények pontos helyét meghatározni. Az egyes szektorok százalékos aránya szinte minden szempontból is hasonlóságot mutat a gyöngyöspatai szektorokéval. (10-11. ábra)

A felvidéki avar temetőkre a nagyobb arányú kerámiamellékletek jellemzők. A Kassai-medencén belül a Kassa-Zsebesen (Kosice-Sebastovce) teljesen feltárt temetőn55 kívül 4 temetőrészletről van információnk. Zsebesen 183 sírban (49,59%) volt kerámiamelléklet. Ezek között 58 férfi (az összes férfi 74,36%-a), 67 nő (az összes nő 63,21 %-a), valamint 52 gyermeksír (az ösz- szes gyermek 28,26%-a) volt. Az elhunyt lábfejénél 151 sírnál, a lábszáránál 20 sírban, 7 sírban pedig a térdnél helyeztek el edényt. A 225. lovas sírban két kerámia is volt, mindkettő a halott lábfejénél. A 108. szimbolikus sírba is tettek edényt.56

Bárcán (Kosice-Barca) a temető leggyakoribb mellékletének az agyagedény számított, összesen 11 sírban (57,89%) volt.57 Kechnec (Hranicná pri Hornáde- Kechnec) temetőjéből 75 edény (45,73%) került elő.58 Az előző lelőhelyekhez hasonlóan itt is elsősorban a halottak lábvégeihez tették a kerámiát. Kassamindszenten (Valaliky-Vsechsvätych) 35 sírból 9 sírban (25,71%) volt edény.59

A Felvidék középső részén - a Mátra-vidékéhez közelebb - Perse (Prsa) I. lelőhelyén a két sír közül az egyik (50%)6° a II. temetőjében pedig 83 sírból 62 sír (74,7%) tartalmazott edényt.61 A kerámiák itt is főként a lábvégek52 Balogh 2002,299.

53 Bende 2005,336-337.

54 Tettamanti 2000.

55 BudinskT-KriCka-Toűk 1984,172-195; 1991.

56 Csiky 2002,28.

57 PAstor 1954,136-143.

58 Pastor 1971,89-179.

59 Pastor 1961a, 185-200; 1961b, 357-363; 1982,305-333.

60 Took 1963,121,124-125.

61 Uo. 121-198.

nél vagy a lábszárak mellől származtak, de kisebb arányban a felsőtest mellett és a koponya környékén is voltak.

Kiscsalomja (Malá halomija) területén több avar sírt is megbolygattak az 1960-as években, valamint az 1970-es évek elején. Összesen 13 agyagedényt ismerünk innen, közülük csak 3 darab előkerülési helyét sikerült teljesen dokumentálni. A 9. sír fazekát és csészéjét, illetve a 10. sír edényét is a lábvégek környékén helyezték el.62

Zsélyen (2elovce) a 869 sírból 648 sír (74,57%) tartalmazott agyagedényt.63 A környező temetőkhöz hasonlóan itt is a kerámiákat a lábvégekhez, lábszárcsontok mellé tették nagyobb arányban, viszont néhány darab a felsőtest mellett, vagy a koponya környékén volt.

Ipolyvisken (Vyskovce nad Ipl’om) 83 sírból 47 sírban volt kerámia.64 (10-11. ábra) Az edények elhelyezésének szempontjából hasonlít a korábban részletesebben is vizsgált gyöngyöspatai és váci temetőtől. Nagyobb különbséget a XII. szektornál figyelhető meg, mivel a bal combcsont mellé 5 darab agyagedényt tettek, ugyanannyit, mint pl. a jobb lábvégekhez (XVI. szektor). A lábszárak környékén pedig aranyaiban kevesebb kerámia található (kb. 13%), mint a másik két temetőben (Vácon kb. 20%, Gyöngyöspatán kb. 24%).

A párkányi (Stúrovo) temető 130 sírjában (46,43%) volt edény, azonban közülük 127 (45,36%) sírnál ismert és értékelhető a kerámia pontos helye.65 (10-11. ábra) A lábvégek mellett gyakorinak számítottak a lábszárcsontok vagy térdek mellett elhelyezett agyagedények is. Párkány-Ökör hálás (5>túrovo-Obid) 35 sírjából 9 sírban volt edény, ezek közül 3 halottnak (2., 10., 11.) két kerámiát is adtak.66

Komárom-Hajógyárnál (Komárno-Hadovce) szinte minden esetben a lábnál voltak, csak a bolygatások során került át néhány esetben a sír más részére (32., 74.,

101., 105., 119., 149.).67

5. Az állatcsontok a vizsgált temetőkben

A kutatás szempontjából nem hanyagolhatok el a sírokban található állatcsontok. Ahogyan már korábban is tárgyaltuk, az edényeknél nem lehet kizárólagosan feltételezni, hogy étel- vagy italmellékletként szolgál62 CiunskA 1976,441-442.

63 GunskA 1973.

64 NevizAnsky 1991,103-165.

65 Toíik 1968.

66 Took 1992,93-115.

67 Trugly 2008,115.

149