Perémi Ágota (szerk.): Hadak útján. Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XXIII. konferenciakötete (Veszprém, 2016)
Tóth Zoltán: Újabb adatok a késő avar kori sírkerámiákról – A Gyöngyöspata–Előmály temetőjéből származó edények temetkezési szokásban betöltött szerepe
tak. Azonban a legtöbb lelőhelyen hiányoznak a kerámiákon végzett különböző vizsgálatok. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jóval magasabb is lehetett egykoron az ételmellékletek aránya az egyes temetőkben, ha a faedényekre, valamint a nem maradandó anyagú ételekre is gondolunk. Az egész vagy részleges áldozati állatokon kívül, egykor az állatok egyes testrészeit tartalmazó állatcsontoknál nem lehet megkérdőjelezni az ételadomány szerepét. Gyöngyöspatán nem csak a kerámiáknak, hanem az állatcsontoknak is magas aránya volt (144 sír, 73,8%). Összesen 25 olyan sírt ismerünk, amelyben edény nem volt, csak állati maradvány. A Mátra-vidé- kének állatcsontanyagával Szabó János Győző külön tanulmányban is foglalkozott.68 Érdekes, és nem elhanyagolható megfigyelés Szabó János Győző és Bökönyi Sándor részéről, hogy az állatcsontokat nem „önmagukban" nézve vizsgálták, hanem külön értelmezték, milyen húsrészeket tartalmazhattak egykoron a sírok ételmellékleteként. Megállapították, hogy a közösség jómódú tagjainál vagy vezetőinél az átlagosnál nagyobb mértékben mutatható ki a juhcsontok előfordulási aránya. Ennek hátterében azt a tényezőt látták, hogy a közösségi elit a hagyományok őrzői is egyben.69 Cyril Ambros a Szlovákia déli részén feltárt avar temetők - amelyeknél már korábban láthattuk, hogy a kerámiák arányában hasonlóságot mutatnak Gyöngyöspatával - egy részének az állatcsontanyagát vizsgálta. A késő avar kori ételmellékletekhez hasonlóan ezen a területen is meghatározó ételként a szárnyasok, juhok és szarvasmarhák szerepe.70 Temetőnként változó az állatcsontok aránya, hiszen pl. Párkányon 101 sírban (36,07%), Kassa-Zsebesen 141 sírban (38,21%), Zsélyen pedig 212 sírban (24,39%) volt. Azonban egyik lelőhely sem közelíti meg a gyöngyöspatai állatcsontok arányát. 6. Összefoglalás A vizsgálat végén érdemes összehasonlítani néhány nagyobb, egymáshoz viszonylag közel található avar temető kerámiáinak síron belüli előfordulási helyét. A gyöngyöspatai, az ipolyviski, a két párkányi és a váci avar temető kerámiáinak helyét vizsgálva a következő eredményeket kaptuk meg. A fej környékén (l-lll. szektor) az edények kb. 10%-át helyezik el. A felkarcsontok 68 Szabó 1981,65-70. 69 Uo. 67. 70 Ambros 1993,114. mellől (IV—VI. szektor) alig származik edény-lelőhelyenként csak egy-két darab szemben az alkarcsontokkal (VII—IX. szektor), ahol az agyagedények kb. 3-4%-a van. A combcsontok mellett (X—XII. szektor) temetőnként nagyon változó az előfordulási arány, általában 3-8% körül van. A lábszárcsontok, valamint a térdek mellé tett edények (XIII—XV. szektor) mennyisége 20% körül mozog. A lábvégek környékén elhelyezett kerámiák aránya kimagasló - más, késő avar kori temetőkhöz hasonlóan - mindegyik temetőben, kb. 50-60% között van. Az edények síron belüli elhelyezése nemtől, korcsoporttól és társadalmi státusztól független. A szektorok közül egyiknél sem állapíthatjuk meg, hogy valamelyik nemre vagy korcsoportra nagyobb arányban jellemző lenne. Amikor pl. az egyik nem egy szektoron belül minimális többséget szerez, inkább csak a véletlennek tulajdoníthatjuk - esetleg annak, hogy nem teljesen feltárt a lelőhelyek nagy része -, fontosabb következtetéseket nem vonhatunk le belőle. A jómódú, több melléklettel felszerelt elhunytak sírjaiba sem került be minden esetben a kerámia. Erre jó példa Gyöngyöspata-Előmály 170. sírja, amelyben a közösség egyik legrangosabb elhunyt férfiját találták meg, akit többek között lóval, és veretes övével együtt temettek el, viszont agyagedény nélkül. Azonban a temetőben 9 olyan halott sírját is feltárták, akiknek az egyedüli melléklete a túlvilágra a kerámia volt. Kronológiailag sem lehet különbséget tenni az egyes szektorok között. A késő avar korra leginkább jellemző, hogy az edényeket a halott lábánál helyezték el, ez a Mátra-vidéken, illetve a Felvidéken is igazolható. Azonban a gyöngyöspatai temető korai és kései fázisából is találunk példákat szinte mindegyik szektorra. Gyöngyöspata-Előmály avar temetője a kerámiaanyaga mellett néhány tárgytípusnál is hasonlóságot mutat a felvidéki avar temetők leletanyagával. A temető egyetlen nyakperece a 113. sírból származik, amely hurkos-kam- pós záródású, kör alakú, tordírozott volt, és bronzból készült. A Dunától keletre nyakperecet csak Gyöngyöspatáról és Tiszafüredről ismerünk, a többi darab a Felvidékről, valamint a Dunántúlról származik.7' A 170. sírban még 3 darab téglalap alakú bronz me- revcsüngős veret is volt, amelyek hosszanti oldalának közepén négyszögletes fület alakítottak ki. Csuthy András gyűjtése alapján megállapítható,72 ennek a 71 Garami 995,303. 77 Csuthy 2013. 150
