Szolnoky Gábor: A két Tumler. Rövid összefoglaló két magyarországi 18. századi, illetve 19. század eleji vízépítőről (Veszprém, 2015)
Tumler Henrik
Turnier pontosan meg nem határozható javításokat végzett a dunai vízemelő szerkezeteken. Sikeres munkáját bizonyítja, hogy 1778. június 19-én 3 évre szerződtették budai kútmesternek. A szerződést augusztus 3-án hagyta jóvá a királyi kamara.25 Budán találjuk az azt követő években is, mert városbeli ténykedése végül is 10 évet ölelt fel. Ez alatt került sor a budai polgárvárosban a már említett 3 kút (Dísz tér, Ferences tér és Iskola tér) kialakítására, a Szentháromság térről induló vezetékkel való ellátására, a gravitációs vezeték- rendszer további bővítésére. 1783-84-ben márvány víztárolót építettek a Dísz téren, amelyet ólom csővezetékekkel bekötött az utcai (mai Táncszínház) víztorony tárolójához. 1781-ben a Dunán egy vízzel hajtott posztókalló (Panum Condensatorium Navalem Machinam in Danubio) megépítésére kért és kapott engedélyt. Ennek szerkezete egy hajómalomhoz lehetett hasonló markánsan nagy, széles lapátkerekeivel és lassú forgásával. 1782. április 12-én 15 Ft taxa lefizetése ellenében felvették a budai polgárok közé, nevét bejegyezték a polgárkönyvbe. A Kempelen Farkas-féle harmadik dunai vízemelő berendezés építésének műszaki irányítását végezte, 1785-86-ban biztosan ez volt a fő feladata. Közben a Magyar Királyi Kamara a kincstári birtokokon levő malmok szabályozásával és felülvizsgálatával bízta meg. Mint budai vízmester készítette el az eszter- házai (ma Fertőd) kastély folyamatos vízellátását biztosító vízemelő berendezését és víztornyát. Ennek tervrajza a Magyar Országos Levéltár tervtárában ma is megtekinthető (16. ábra).26 * A rajzról látható, hogy a Fertő vizét nyílt szelvényű csatorna vezeti a szél hajtotta vízemelő berendezéshez, ahol 4 pumpa segítségével emelik azt a lábakon álló, emeletmagas falazott létesítmény tetejére. Itt fagerendás szerkezetű, fémlemez bélelésű, téglalap alakú medence található. A szél hajtotta szerkezet egy szélmalomhoz hasonlít, nagy szélkerékkel. A metszeten a szokásos erőátviteli fakerekeken túl 25 Ua. 306. 26 MÓL tervtára. T. 2. Esterházy csal. bp.-i hitb. levéltárának tervrajzai No. 1104. jól megfigyelhető a mai belső égésű, többhengeres motorokra is jellemző törtvonalú főtengely, amelyhez a pumpadugattyúk (hengerfejek) hosszú függőleges rudazattal csatlakoznak. Az 1780-as évek végére a budai berendezések mindegyike elkészült. Felügyeletükre elegendők a felfogadott, nálánál kisebb felkészültségű brunnmeisterek, ezért úgy döntött, visszatér Veszprémbe, ahol úgy a városban, mint tágabb környékén várták az új feladatok. Nemessége Mária Terézia királynő uralkodása alatt kezdődött el nagyobb ütemben azoknak a polgári foglalkozásúaknak (orvos, közhivatalnok, mérnök, kereskedő, hadibeszállító stb.) nemesítése, akik tehetségükkel, szorgalmukkal a közjón fáradoztak, értek el sikereket és általános megbecsülést. Ezek voltak a dienstadelek, a szolgálati nemesek, akik többnyire nem valamiféle hadi teljesítmény alapján kapták e rangemelést. Birtokadománnyal általában nem járt (persze ellenpélda is van: Grassalkovich Antal), a nemesi levelet kérelem benyújtásával, támogatók megnyerésével és taxa befizetésével lehetett elérni. Turnier Henrik 1790-ben adta be kérvényét, amihez bizonyságleveleket csatolt. Ezeket - a kérelmező közhasznú tevékenységét méltatva - Veszprém vármegye, Buda város elöljárósága, Somogy vármegye, a veszprémi káptalan, gr. Zichy Ferenc, gr. Apponyi Antal és a Zala vármegyei harabeli birtokosok állították ki. Az iratokhoz - mint láttuk - csatolta budai díszkútjának rajzával ellátott címerképtervezetét. Ügyének felülvizsgálata és a kedvező döntés hamar megszületett: II. Lipót 1791. február 7-i keltezéssel Turnier Henriket és nejétől, Reich Annától született gyermekeit: Józsefet, Antalt, Rozáliát és Katalint felvették az országos nemesek sorába. Az armális a Veszprém Megyei Levéltár 795. sz. alatti tétele és megtekinthető (17. ábra). Az armális füzet alakú, 16 írott oldalas, első oldalán a színes címerképet tartalmazó gyönyörű kialakítású állati bőrre rajzolt, írt dokumentum. A címerkép eltér a kérvényezettől, jelen ismertető képanyagában, másolatban szerepel (18. ábra). Az elnyert címer igazodik a heraldikai szabályokhoz: középen hullámos pólyával osztott, négyeit pajzs, amelyen kék mezőben nap 12
