Szolnoky Gábor: A két Tumler. Rövid összefoglaló két magyarországi 18. századi, illetve 19. század eleji vízépítőről (Veszprém, 2015)

Tumler Henrik

kutak használatáról is. Ez utóbbiak a házak pincéiből nyíló természetes mészkőüregekben voltak találhatók.

Két emelőszerkezet működött, mindkettő egy-egy Duna-parti védbástyában. Az egyik a királyi függőkertek alatt, annak Duna felé lefutó déli védfalának alsó végénél, a mai Ybl-bazár helyén állt. Ez látta el a királyi palotát. A másik emelőszerkezet a mai Fő u. 3-5. sz. alatti telken, illetve közelében állhatott, ennek víztornya és csorgója a polgárvárost látta el a mai Táncszínház északi sarka előtt.18

Mindkét emelőszerkezet igásállat-meghajtá- sú volt (mint régen a szárazmalmoké).

A gravitációs vezeték a mai Széchenyi-he- gyi két forrás: a Sváb-kút és a Városkút (akkor Doktor-kút) vizét továbbította a Vérmezőn keresztül a Bugát utcai templomrom alapfalait metszve (6-10. ábra), fel a mai Szentháromság téri csörgőig,19 amely a városháza északkeleti sarkánál állt. Ezek a berendezések folyamatos újítást és karbantartást igényeltek (11. ábra). A nagyszombati Pázmány Péter Tudományegyetem Budára költözésével, valamint a lakosság lélekszámának emelkedésével szükségessé vált mindkét rendszer bővítése.

Turnier Henriket bízták meg a feladat tervezésével (1776), aki az év őszén, majd következő év májusában végzett helyszíni munkát (12. és 13. ábra). A korabeli elszámolásokból kiderül, hogy a két addig használatos forrás vizéhez bekötötte egy harmadik forrás, a Királykút (később Bé- la-kút, XII. kér. Béla kir. út) vizét, a vezetéket pedig bővítette. Javította a meglevő vízemelő instrumentumokat. (14—15. ábra.)

A Szentháromság térig tartó bővített vezeték az egyetem 1777. november 3-i ünnepélyes megnyitásakor már működött.20 Az új vízbőség lehetővé tette további 3 várbeli csorgó kialakítását is. így került sor a vízvezeték Dísz téri, a Ferencesek téri (ma a várbeli régi Országház udvara) és az Iskola téri (ma Hess András téri) új kutak (csorgok) felállítására és vezetékkel való ellátására. A vezetékrendszer tervezése, kiala18 Zolnay 1961, 36-39.; Francois Langer alhadnagy „Plan de la Forteresse de Bude" térképe (1749).

19 Zolnay 1961,39-43.

20 Zakariás 1956, 303.

kítása Tumlerre várt. A Szentháromság téri és Dísz téri kútterveket ismerjük, mindkettő Ada- mi Károly (Carlo) süttői illetőségű, olasz származású kőfaragómester munkája. A Ferencesek terére kerülő kutat Hacker Xav. Ferenc tervezte, az Iskola térinek alkotója nem ismert.

Mikor sikereinek maga is hangot adva és volt klienseivel támogatva nemességre emelését kérvényezte 1790-ben, címertervet is csatolt a kérelemhez, amely a budai díszkútját ábrázolta. Vélelmezhető, hogy a címerkép kútja került az Iskola térre. Logikusnak tartjuk ugyanis, hogy amire hivatkozott, az egy valós, megépített műtárgy volt.

Nem mehetünk el azonban szó nélkül a Szentháromság téri és a címerterven ábrázolt két kút hasonlósága mellett. Mindkettő lépcsős alépítményen áll, mindkettő medencekialakítása 8 szög alaprajzú, függőleges falsíkú, sarkaikat lapos falpillérek adják. Az egyes falmezők tábláin egyszerű, sarkain homorúan kerekített, mélyített tükör dísz volt. A medence közepén függőleges pilon állt, amelynek oldalán a vízköpők emberfejmaszkosak.21

Az egyetlen eltérés22 - amit az azóta már elbontott kutaknál megállapítani lehet - az, hogy amíg az Adami-terven a pilon vékony oszlop, addig a Tumler-féle címerterven testesebb, több látható köpővei.23

Hogy ez a középső pilon valójában hogyan nézett ki, azt utólag kétséget kizáróan megállapítani nem lehet, mert későbbi - a Szentháromság térről készített - metszeten, kőnyomaton, majd az 1870-es években készült fényképen éppen ez nem látható jól a sátorszerű téli védőtető, illetve a takarás miatt. Az oszlopra szobor került: először a régi elbontott kútról Lo- yolai Szt. Ignácé, majd a jezsuiták bukása után Paliasz Athénéé.24 Ez utóbbi ma is megvan a városháza sarkánál, de kút nélkül. Mindezek alapján még az is elképzelhető, hogy az Ada- mi-kút végső kialakítása Tumleré, persze nem feledve a sokfelé foglalkoztatott Adami mester kvalitásait.

21 Ua. 304.

22 Ua. 302., 305.

23 Korompay 1957, 54.

24 Zakariás 1956, 308.

11