Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
Az I. világháború után i92i.január 16-án avattak először szoboregyüttest az országban, Budapesten a trianoni békeszerződés aláírását követően alig több mint fél évvel. Az irredenta művészeti alkotások felállításának az volt a célja, hogy erősítse az elszakításra ítélt országrészek egybetartozásának tudatát, és az igazság követelését jelképezzék. Az elcsatolt országrészeket az égtájak szerint megjelenítő szobrok a kor legjobb szobrászainak alkotásai voltak. Az „Észak” című emlékmű főalakja 3 m magas, keresztre feszített Hungária. A hozzá simuló fiú a tót nemzet ragaszkodását jelképezi a régi anyaországhoz. A kettő egységét kivont karddal előretörő kuruc alakja védi, emlékeztetvén arra, hogy a magyar szabadságért Rákóczi hadaiban szlovákok is küzdöttek. Alkotója Kisfaludi Strobl Zsigmond.23 * 25 A négy alkotásból állott szobor együttes Nagy-Magyarországot képviselte. Már a húszas évek elején felbukkantak, majd az évtized végén komolyabb tételben és választékban kereskedelmi forgalomba kerültek különféle irredenta árucikkek, s a jellegzetes motívumok az emléktárgyak után hamarosan a használati tárgyakon is megjelentek.26 Ezek között, korábban ismeretlen nemzeti jelképként a legjellemzőbb forma a királyi Magyarország területe lett, amely néhány év múltán a népművészetben is elteijedt. Ilyen például az a mátraverebélyi (Nógrád m.) fafaragvány 1933-ból, amely Verebélyi János, 22 éves kőműves segéd műve. Az alkotáson a történelmi Magyarország területe fölé reliefként angyalok tartják a Szent Koronát, tetején a magyar trikolór. A déli országhatár alatt felirat: „EZ A FÖLD, MELLYEN ANNYISZOR APÁINK VÉRE FOLYT”. Az ország területében láthatóak a trianoni határok és a nagyobb városok.27 Magyargéci (Nógrád m.) falusi bányász - vagy bányászok - fakeretes falitükröket készített lombfűrésszel. A keret belső kontúrja az integer Magyar- ország határait alkotja. Az egyik tükör fölső keretfájában áttört betűkkel: „Mindent a Hazáért!” felirat, a másik ismert tárgyon fölül: „Egész Magyar- ország”, alul: „Mennyország” felirat.28 Figyelemre méltó egy házi hímzésű falvédő a történelmi Magyarország dicsőítésével Hugyagról (Nógrád m.) 1938-ból, az első bécsi döntés évéből: Az országterület két oldalán egy-egy angyal kürtöt fúj, az északi országhatár fölött „Szép vagy gyönyörű vagy Magyar!!!”, külön a Felvidék területén: „Ország” felirat.29 23 http://www.danyikronika.hu/node/2987 [2015.10.08.] 26 Zeidler 2002,10. 27 Limbacher 2002,9. 28 Uo. 77. 29 Uo. 71. 180
