Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
Kartonon bélyegekből kirakott, integer Magyarországot ábrázoló falikép az 1920-30-as évekből. A csonka országot magyar, az utódállamok területén ottani bélyegek alkotják az ország területét. A kézzel rajzolt irredenta Magyarország képekkel együtt a két háború közötti populáris kultúra reprezentatív alkotásai ezek.30 Egy 1939-ben Gyöngyösön (Heves m.) készült katonai emlékbotra a csorbítatlan Magyarország területét faragták, koronás magyar címer és keresztben ábrázolt nemzeti zászlók közé, benne kereszttel, ami jelzi a haza területének kultikus szemléletét.31 E művek többnyire egyszerre népművészeti és egyszerre használati tárgyak. A haza területének sokrétű elterjedését mutatja használati tárgyakon, hogy nemcsak - például - Nagy-Magyarországot formázó hamutartót gyártottak, nemcsak karácsonyi képeslapon jelent meg a haza területe Hungária alakjával és „Boldog karácsonyt” felirattal, hanem „Szerezzük vissza Nagy- Magyarországot és Kerékpártúra száz magyar városba” címmel a haza területének megismerésére szolgáló társasjáték is piacra került 1934-ben. Ez olyan szocializációs jelentőségű irredenta társasjáték, mely alkalmas volt az ifjúságban a trianoni igazságtalanság tudatát ébren tartani. E játékban résztvevők egyenkint hódítják vissza az elszakított megyéket és ennek jelképéül az illető játékos kitűzi a nemzeti zászlót a visszahódított megyékre. Hasonló törekvések érvényesültek az iskolai oktatásban, nevelésben is.32 A trianoni döntést követően nagyszámban jelentek meg olyan irredenta képeslapok, plakátok, amelyek az integer, a csorbítatlan Magyarország képét ábrázolták, és az elveszett területek visszaszerzésére lelkesítettek. Például egy ilyen képeslapon turulos országzászlónál elhaladó emberek tekintenek föl, és a felhők fölött az égen, mintegy magyar Napként a haza napsárga területe látszik, benne Hungária karddal és a pajzson lévő magyar középcímerrel. Alul a Nemzeti Hiszekegy végkicsengése: „Hiszek Magyarország feltámadásában”. Hátoldalán fönt: „Esküszünk neked Hungária. Te drága Szent. / Lesz még az országzászlón színes leplünk újra fent!” Alul: „Magyarország nem volt, hanem lesz! / Széchenyi szelleme újra erőt vesz!” (6. ábra.) Van olyan változat is, amelyen fönt az égben a haza sugárzó napsárga területe, hozzá angyalok viszik Krisztus feszületét, a fénylő Szent Koronát és címerpajzsot, a területében REVÍZIÓ felirat. Lent a földön parasztember szántást végez. Mintegy ennek folytatásaként és beteljesedéseként értelmezhető azon ábrázolás, ahol az égen tündöklő napsárga Nagy-Magyarország alatt a trianoni sírt már nyitják föl, és a félárbocon lévő országzászlót is húzzák már föl. E típusból is több 30 Uo. 31 Uo. 79. 32 http://budun-archivum.tumblr.com/post/2675o69852/szerezzük-vissza-nagy- magyarországot-és [2015.10.11.]; Limbacher 2002,47-54. l8l
