Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép
Kossuth és Petőfi szülőháza, a doberdói, galíciai csatamezők földjét tartalmazó zsákocskákat és az ereklyetartót a következő feliratot viselő zárókővel zárták le: „Tudd meg Óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” A pesti országzászló 1928. augusztus 20-i felavatása egyben országzászló-állítási mozgalom kezdete is volt. A mozgalom azt célozta, hogy az ország minden településén legyen a trianoni békediktátum okozta állandó gyász kifejezéséért félárbócra eresztett országzászló.22 Budapesten kívül 1931-ben állítottak először országzászlót, melyet a következő öt évben 240 követett a csonka ország területén, és az évtized végére a történelmi Magyarország emlékét megidéző emlékművek száma meghaladta a 700-at. A 100. ereklyés országzászló Sátoraljaújhelyen (Zemplén vm., B-A-Z. m.) készült. Talapzata tetején a történelmi Magyarország, fölötte Turul, ki kardjával védi az ország egységét. A hozzá vezető út mentén Krisztus keresztútjának mintájára felállították a szenvedő Magyarország kálváriájának 14 stációját, 14 határ menti terméskőből készült várszerű őrtoronyemlékművet, amelyeken elhelyezték az elszakított területek vármegyéinek és egyes városainak címerét, és a márványlapokra rávésették a nevezetesebb történelmi városaink (Kassa, Lőcse, Késmárk, Igló, Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Nyitra, Krasznahorka, Trencsén, Komárom, Pozsony, Kismarton, Csáktornya, Fiume, Temesvár, Szabadka, Zenta, Arad, Brassó, Nagyenyed, Segesvár, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Máramarossziget, Ungvár, Munkács, Eperjes) neveit. Minden város neve alatt ott állt egy-egy vigasztaló, bátorító szó nagy költőink egy-egy verséből. A Magyar Kálvária ekként egy bevezető kapuból, 14 állomásból és a Magyar Golgotát bezáró, félárbocra bocsátott országzászlóból állt, és a csorbítatlan Magyarországot jelképezte. Az országzászlón a következő idézet szerepelt: „És most, testvérek, boruljunk le imára, kéijük Istent, nézzen le szegény hazánkra, óvja, védje az elszakadt magyarságot, s vegye le rólunk a trianoni átkot! Ámen!” A Magyar Kálvária épület- együttest a Szent István-emlékkápolna tette teljessé, amely 1938-ban, apostoli királyunk halálának 900. évfordulóján létesült. Teteje a Szent Koronát mintázza. „Aki az úton végigmegy s áhítattal olvassa a feliratokat, gondolatban bejárja Szent István birodalmát” - foglalta össze az emlékműrendszer szerepét a kortárs tudósító.23 A szocializmus idején ellenzett emlékművet a rendszerváltoztatást követően, a 2000. évi millenniumi ünnepre állították helyre.24 22 http://taj-kert.bl0g.hu/2009/06/04/irredenta_kertmuveszet_0rszagzaszl0k; http://www.vac.hu/vedettertekeink/2012/Orszagzaszlo_2_9_15.pdf [2015.10.08.] 23 http://azertke.hu/helytoertenet/33-a-magyar-kalvaria-szueletese.html [2015.10.08.] 24 http://budapestcity.org/11-egyeb/eltunt/Irredenta-szobrok/index-hu.htm; http://nemnemsoha.gportal.hu/gindex.php?pg=34407697 [2015.10.11.] 179
