Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)

Limbacher Gábor: A haza területe mint nemzeti jelkép

hősök. Ekkoriban általában még föl sem merült, merülhetett a haza területének nemzeti szimbólummá válása. Magyarok Nagyasszonyával összekapcsolódó kivételes, nemzeti szimbólumként való ábrázolása látható a budapesti Rózsák terén álló görögkatolikus templom főoltárán 1906-ból. Roskovics Ignác alkotásán Pátrónánk az ország területe fölött, felhőkön trónol isteni Gyermekével. Jobbjában a Szent Korona, térdénél a címerpajzs, lábát angyal csókolgatja.16 Másik sajátos ábrázolás a nagykanizsai (Zala m.) Szent József templom mennyezeti falfestményén látható, s ez Szent István ország-felajánlása, ami 1926-27-ben készült Éber Sándor és Éber Anna ecsetjével. A halni készülő uralkodó itt magát az integer Magyarországot ajánlja föl, ugyanis a jelenet az országterület térképében van, s erre mutat a szent király. Korona nem is szerepel a képen, csak Pátrónánk fején (2. ábra).17

2. ábra. Magyarország felajánlása Szűz Máriának mennyezetfestményen 1926-27-ből (Szent József-plébániatemplom, Nagykanizsa - forrás: internet)

16 www.restauratorkamara.hu/portfolio/megjelenito.php?id=26i&show_user_id=670 [2015.10.12.]

17 www.kanizsaujsag.hu/hirek/8011/szent-istvan-uzenete/;http://szeny0zsef.s4.webdigital.hu/ tortenetphp [2015.10.13.]

175