Molnár Jenő (szerk.): Magyarság és a Kárpát-medence. Az első bécsi döntés című nemzetközi konferencia tanulmányai (Veszprém, 2015)
Hangodi László: Fejezetek a tapolcai m. kir. honvéd 3/I-es nehézbombázó-osztály történetéből és az alakulat háttérszereplése az 1938. évi országgyarapításban (1936–1938)
Hangodi László FEJEZETEK A TAPOLCAI M. KIR. HONVÉD 3/I-ES NEHÉZBOMBÁZÓ-OSZTÁLY TÖRTÉNETÉBŐL ÉS AZ ALAKULAT HÁTTÉRSZEREPLÉSE AZ 1938. ÉVI ORSZÁGGYARAPÍTÁSBAN (1936-1938) A tapolcai m. kir. honvéd 3/I. nehézbombázó-osztály megalakulásának előzményei és történetének első időszaka (1936-1937) A trianoni békediktátum katonai tiltó rendelkezéseinek a sorában megfogalmazást nyert az a kitétel is, amely szerint Magyarországnak nem lehetnek katonai repülőerői. Ennek ellenére alig néhány éven belül mégis folytatódott a rejtett pilótakiképzés, illetve a repülőgéppark kiépítése. A rejtettség biztosítása érdekében a vadászpilóta-képzést időjárás-előrejelző, a bombázórepülő-kiképzést pedig légiposta-tevékenységként állították be. A repülőcsapatok állományába tarozó személyek nem a hagyományos katonai rendfokozati megnevezéseket használták, hanem ezek is polgári címként jelentek meg. így például a közlegény nem honvéd repülő volt, hanem légügyi alsegéd. A titkosan zajló repülőkiképzési, gépanyagbeszerzési stb. feladatokat a M. Kir. Kereskedelemügyi Minisztérium kebelén belül létrehozott Légyügyi Hivatal (LÜH) koordinálta. A rejtett légierő-fejlesztés kiemelt jelentőségű színterei az egyes dunántúli és alföldi repülőterek voltak. Ezek sorában nyert megkülönböztetett szerepet Szombathely két repülőtere, ahol már az első világháború idején is tábori pilótakiképzés folyt. 1936 nyarán a LÜH irányításával megindult az 1938 szeptemberéig titkos magyar légierő fokozott ütemű kiépítése. Repülőtér-építési munkálatok kezdődtek az országban negyven helyen. Ezek sorában voltak a veszprémi, valamint a várpalotai, pápai és a tótvázsonyi repülőterek, továbbá a tapolcai T-i, T-2 és T-3 repterek. 1936 október 1-jén Szombathelyen megalakult a rejtett 3. könnyűbombá- zó-ezred öt újoncszázadnyi legénységgel.1 Az ezredet az egész ország területéről sorozták. Rejtési célból a bevonulok „Repülőtéri csendőrkülönítmény” megnevezés alatt szerepeltek, az újonc kifejezés helyett pedig a „reptéri 1 1 Veress D. 1980,171. 125
