S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

REGENYE JUDIT: A régész Laczkó Dezső

gyűjteménnyel, melyekben a régiségek mellett helyet kaptak közetek és mindenféle ritkaságok. Antikváriusok folytattak ásatásokat és kereskedtek az előkerült leletekkel, főleg antik szobrokkal. Ennek az érdeklődésnek a fő célpontja Pompei volt. Napóleon egyiptomi expedíciója (1798-1800) pedig az ókori Egyiptom emlékeit hozta divatba. Az antik emlékek kifosztása mellett a másik divathullám a nyugat-európai megalitikus építmények felé fordult a kelták mitikus történelmét kreálva köréjük.

3 A XVIIII. században már folytattak tudatos ásatásokat is, az első ilyen Thomas Jefferson későbbi amerikai elnöké volt.

4 A XIX. század közepén vált a régiségtan tudománnyá a geológiai tudományos eredmények, a darwini elmélet és a régészet súlypontjának a mediterrán világból északra való áthelyeződése következményeként. Christian Jürgens en Thorns en (1788-1865) dán tudós elméleti munkássága volt a régészeti tudományos elméletek alapja. Az általa kidolgozott hármas kronológiai rendszer (kőkor, bronzkor, vaskor) ma is a rendszerezés alapja. A tereprégészet módszereit katonailag képzett angolok és a klasszika archaeológiát kutató németek dolgozták ki az 1800-as évek második felében.

5 A régészet kincskeresésből tudománnyá vált. A régészetnek mint tudománynak az a feladata, hogy rekonstruálja a régmúlt életmódot, végső soron az emberi viselkedést befolyásoló történelmi folyamatokat kutassa. A forrásanyag az időtálló anyagi kultúra, melyet a földből kell kiásni. A magyarországi régészet az európai trendet követte, nálunk is a főúri gyűjteményekkel kezdődött a régiségek iránti érdeklődés. A budai egyetemen 1777-ben önálló tanszéket kapott az Érem- és Régiségtan, ekkor a régiségtan még a történelem segédtudománya és a régészet mellett beletartozott a művészettörténet is. A Nemzeti Múzeum 1802-ben történt megalapítása a következő fontos dátum. Ehhez az intézményhez köthető a régészeti terepkutatás kezdete 1846-tól, Erdy-Luczenhacher János (1796-1881) ásatásai (Érd, Székesfehérvár) révén. A magyar régészet atyjának tekintett Römer Flóris (1815-1889) a Nemzetközi Ős- és Koratörténeti Kongresszus 8. ülésének magyarországi megszervezésével 1876ban a hazai régészetet az európai tudományosság 3 SZABÓ M.: Gondolatok a régészetről a tudomány ünnepén. In: Régészeti dimenziók. Tanulmányok az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének tudományos műhelyéből. Szerk.: Anders A., Raczky R, Szabó M. Budapest, 2009. 7-22 4 C. RENFREW - P. BAHN: Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 21. 5 RENFREW-BAHN i.m. 24-33. részévé tette.

6 A tudományos szakmai közélet szervezésében fontos szerepet játszott két szakfolyóirat. Az Archaeologiai Közleményeket 1859ben alapította Ipolyi Arnold (1823-1886), a máig folyamatosan megjelenő Archaeologiai Érte-sítőt pedig 1868-ban Rómer Flóris. Mindkét folyóiratot megvásárolta a múzeumi könyvtár az első számtól kezdve, az egyiket 1904-ben, a másikat 1909-ben a régi leltári számok tanúsága szerint. Az 1908. évről szóló jelentésben az Archaeologiai Értesítő a könyvtár számára rendszeresen járó folyóiratok között szerepelt.

7 A régészet tudománnyá válásával párhuzamosan egy másik folyamat is elindult a kiegyezés körüli években, a polgárosodás hatására múzeumalapító hullám indult el vidéken, sorra jöttek létre a múzeumegyletek és alapítottak nyilvános gyűjteményeket. A XX. század első éveiben tehát az európai tudományosság szintjén álló, élénk régészeti életbe kapcsolódott be Laczkó Dezső. Munkamódszer, gyűjtő utak A múzeumszervezés a gyűjtemények rendszerezését, a tárgyak katalogizálását, bemutatható állapotba hozását jelentette. Ehhez szakmai és gyakorlati segítséget Wosinsky Mórtól kapott Laczkó Dezső. Wosinsky Mór (1854—1907), a szekszárdi múzeum (1898) megszervezője a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének régészeti felügyelője volt 190l-l907-ig. Ebben a minőségébenjárt Veszprémben 1903-ban és tárgyalt az alispánnal az igazgatói posztról. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a vidéki múzeumegyletek gyűjteményeiből nyilvános múzeumok lettek. Rendszeresen látogatta a Főfelügyelőség felügyelete alá tartozó múzeumokat és tanácsokat adott a korszerű gyűjteményszervezést, ásatási technológiát illetően.

8 Jelentéseiből nagyon vegyes kép rajzolódik ki, voltak elhanyagolt és jól működő múzeumok. A veszprémi az utóbbi kategóriába tartozott, mert Laczkó Dezső tapasztalt gyűjteménnyel foglalkozó szakember és alapos ember volt. A két, régiségek iránt elkötelezett, széles látókörű tudós pap a levelezésük tanúsága szerint jól megértette egymást. 6 VÉKONY G.: A régészeti terepkutatás története Magyarországon. In: Magyar régészet az ezredfordulón. Szerk.: Visy Zs. Budapest, 2003. 15-21. 7 A Veszprémvármegyei Muzeumi Bizottság és Muzeumegylet Évi jelentése 1908-ról. Veszprém, 1909. 14. 8 KŐHEGYÉ M. - SZABÓ G.: Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai. Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve 19. 1996. 9-47. 52