S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában

nyúlt, hiszen a múzeumépület ügye ezután még hosszan elhúzódott.

5

9 A színház azonban két év alatt, 1908-ra elkészült. Szeptember 17-ét jelölték ki az ünnepélyes megnyitás dátumául, amit Ferenc József császár és király veszprémi tartózkodásához igazítottak. Az uralkodó magas korára és elfoglaltságaira hivatkozva végül nem jelent meg a megnyitó ünnepségen, de adományként 1000 koronát utalt a színpártoló egylet javára.

6

0 Maga az épület újszerű építészeti megoldásával többnyire tetszést aratott a városban, bár a vasbeton teherbíró képessége eleinte némi aggodalmat okozott a közönség körében.

6

1 Az elismerések főként a magyaros stílust és a modern technikai megoldásokat méltatták.

6

2 Voltak azonban olyanok is, akik szívesebben láttak volna egy „hagyományos" épületet, amely jobban beleillik az új megyeháza által teremtett atmoszférába.

6

3 Tény, hogy a dualizmus időszakában épült legtöbb színház egyfajta építészeti stílust képviselt szerte az országban, sőt az egész Monarchiában. A monopolhelyzetben lévő, színházépítésre specializálódott bécsi Fellner és Hehner építésziroda historizáló neobarokk stílusban és egységes szervezési elvek mentén tervezte épületeit még a XX. század első évtizedében is, bár akkorra ezek az elvek már kissé elavultnak számítottak. Mégis ezt a párost bízták meg még ebben az időszakban is a kecskeméti (1895-1896), a nagyváradi (1899-1900) vagy akár a kolozsvári (1904-1906) - a Monarchia más területein pedig többek között a giesseni (1906-1907), a badeni (1908-1909) vagy a tescheni (1909-1910) - színházépületek tervezésével. Ha a veszprémi színpártoló egylet is ezt az utat választotta volna, egy egységes, 59 Ezzel kapcsolatban bővebben Id. S. dr. Perémi Ágota tanulmányát. Az egyre bonyolultabbá váló telek- és épületcserék, a folyamatosan bővülő tervek szövevényessége is közrejátszhatott abban, hogy a végső összegként megállapított 560 000 koronából, amely tartalmazta a színház felépítésének, a kaszinó elhelyezésének, a Korona átalakításának, a díszítéseknek és a telek vételárának költségeit, az elszámoláskor a telek és a szálló vételára hiányzott, holott ezeket fizették ki először. Ováry Ferenc mint a színpártoló egylet elnöke a díszközgyűlésen tartott beszédében elmondta, hogy nem lehet tudni, hogy ez a hiány hogy alakulhatott ki, de ünnepélyesen felajánlott saját vagyonából 100 000 korona összeget kamatmentes kölcsönként, amíg a kérdés nem rendeződik. Szeglethy György polgármester ugyanezen a közgyűlésen Ováryt a város érdekében végzett addigi tevékenységéért, különösképpen a színház ügyének felkarolásáért díszpolgárrá avatta. VSZFÜ 1909. 25-27. 60 VSZFÜ 1909. 23. 61 VH 1908. szeptember 13. 62 VH 1908. szeptember 13. 63 Cholnoky Jenő például „ultramodern"-nek tartotta az új épületet, és a megyeháza-püspöki jószágkormányzóságszínház hármasságából egyedül a megyei székház épületének stílusával volt megelégedve. CHOLNOKY 1938. 168. Monarchia-beli hangulatot árasztó kisebb településegység jöhetett volna létre a színházzal, a megyeházával és az Erzsébet-szoborral. A színház tervezésével megbízott Medgyaszay István azonban egyik legnagyobb újításként számon tartott müvét éppen a historizmus-kritika hatásaként kibontakozó szecesszió stílusában alkotta meg. A szecesszió hívei olyan stílus kialakítására törekedtek, amely a múlt esztétikai hagyományainak felelevenítése helyett képes a jelent, a saját kort kifejezni.

6

4 Medgyaszay a „nemzeti" formakincset kereste, és arra törekedett, hogy szintézist teremtsen a vasbeton építészet és a nemzeti formatörekvések között.

6

5 Az első vasbeton szerkezetű magyar színház nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotásnak számított az első világháború előtti időszak építészetében. Érdekességét nemcsak szerkezete, tömegalakítása, építészeti formálása adja, hanem az is, hogy Medgyaszaynak úgy kellett elkészítenie a terveket, hogy a színház kapcsolódjon az áttervezendő Korona Szállóhoz, az étterem és a nézőtér azonos szintre kerüljön és a terem vetítésekre és bálok rendezésére is alkalmas legyen.

6

6 A főbejáratot a megyeház felőli püspökkerti részre szánták úgy, hogy az épület másik végén is megközelíthető legyen.

6

7 Az újszerű díszítés, a központi hűtőszellőző rendszer és a sajátos alaprajzi rendszer - a nézőtér alatt kialakított előcsarnok és a bejáratnak a színpad alatti elhelyezése - izgalmas megoldásnak számított.

6

8 A megyeháza építésével ellentétben ez esetben a kivitelezésben szerepet kapott a helyi iparos társadalom is. A kőműves- és földmunkákat Csomay Kálmán végezte, ehhez a kőanyagot a város szolgáltatta. Az asztalos munkákat azonban nem vállalta helyi mester, ezért egy budapesti vállalkozó kapta a megrendelést.

6

9 64 MORAVÁNSZKY 1988. 68. 65 MORAVÁNSZKY 1988. 86. 66 Többcélú építményre volt szükség, hiszen önálló színtársulat először 1961-ben jött létre a városban. KISS 1990. 8. 67 Az újonnan átadott színház ismertetése alapján könnyebben elképzelhető az építés korabeli állapot: "A megyeház előtt lépcsőn jutunk le a színházhoz. A fal hosszában terrász van, melyből az éttermek és sörözők nyílnak. Ezek kivételes alkalmakkor a színház nézőterével össze lesznek kötve. A lépcsőn lemenve, a püspökkert mellett a színház főbejáratához érünk. (...) A bejárat fölött két pergola (terrász), melynek oszlopai és traverzei futónövényekkel lesznek befuttatva; az egyik, a megyeház felőli a Kaszinó terrásza, a túlsó a színészeké. A terrászokat zömök, látható vasbeton gyámok, a főpárkányt filigrán és áttört gyámok tartják. A t err ászok alatt a Kaszinó külön bejárata. A színház előcsarnokából nyílnak az ügyeletes tűzoltó, rendőrtiszt és orvos helyiségei, ugyanitt van a pénztár. " VH 1908. szeptember 13. 68 KISS 1990. 8. 69 VSZFÜ 1909. 23. 160