S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)
KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában
Az új színházépülettel egybekomponált Korona Szállót Zsebő József vendéglős bérelte ki. Az egyébként is tekintélyes múltra viszszatekintő vendégfogadó 7 0 presztízsét minden bizonnyal az új szomszédság is emelte. Egy 1920-as városi határozat, amely a városban található szálláshelyeket osztályonként sorolja be, első osztályúnak minősíti a Koronát. Másodosztályú a Magyar Királyi Szálloda, harmadosztályú az Erzsébet, a Szarvas valamint a Zuschmann Szállodák. 7 1 Laczkó Dezső, akihez igen gyakran érkeztek hazai és külföldi látogatók, a Koronát illetve az Erzsébet Szállót ajánlotta a vendégeinek. 1917 márciusában egy Cholnoky Jenő-höz írt levelében tájékoztatásul megküldi az általa ajánlott két szálloda árainak összehasonlítását. Ebből derül ki, hogy a vasútállomás mellet lévő Erzsébet Szállóban egy fő 11 korona 20 fillérért tud megszállni, amiért szállás, vacsorára húsétel, reggelire kávé kenyérrel, ebédre leves, főzelék hússal és tészta jár. A Korona ugyanezt az ellátást fejenként 12 koronáért kínálja. Mindkét helyen két, esetleg három főt szállásolnak el egy szobába. 7 2 Átalakítások a várban - a székesegyház átépítése A korszak nagy építkezései többnyire a váron kívül zajlottak. Nem számítva a nagy tűzvészt 1909-ben, amikor több lakóház tetőzetét ki kellett cserélni, valamint a piarista gimnázium újabb szinttel való megemelését, a XIX. század második felét követő évtizedekben nagyszabású építészeti beavatkozások nem módosították a vár stabil képét. Egészen 1907-ig, amikor elkezdődött a székesegyház átalakítása. Az 1907-1910 között zajló munkálatok célja az volt, hogy a XVIII. században átépített barokk épületet „visszaállítsák" az eredetinek gondolt román stílusban. A középkori ideális állapot rekonstruálásának szándéka jellemző volt a korszak műemlék-felfogására, és országszerte több, a veszprémihez hasonló átalakítást eredményezett. 7 3 A munkálatokról a Veszprémi Hírlap fo70 HOGYA 2004. 47. 71 VeML V.191. 2.cs. Szállodai szoba árak jegyzéke 72 LD 1917. március 29. 73 A székesegyház történetével és az átalakítással kapcsolatban bővebben ld. az újjáépítés százéves évfordulója alkalmából kiadott Centenáriumi albumot. KARFINSZKY-VARGA (szerk.) 2010. lyamatosan beszámolt, 7 4 az átalakítási munkákat végig figyelemmel kísérő Ádám Iván kanonok pedig folytatásokban stílustörténeti tanulmányt közölt a hetilapban. Becske Adolf üvegnegatív felvételeiről készített nagyításoknak köszönhetően az egykori barokk állapot képi dokumentációja is megmaradt egy kétkötetes album formájában. A kivitelezés Aigner Sándor budapesti építész tervei alapján veszprémi mesterek, Csomay Kálmán és Hon>áth Sándor közreműködésével zajlott. A Szent Mihály székesegyház 1910-re elkészült, középkori jellegét „visszaállító" épülete nemcsak a vár belső hangulatát, hanem látképét is meghatározóan átalakította. (24-25. ábra ) Az változás kortársak általi fogadtatását Cholnoky Jenő példájával világíthatjuk meg, aki örömmel vált meg a középkori művészet „nemzeti emlékeit" eltörlö, egységesítő barokk stílusjegyeitől. 7 5 A fentiekben tárgyalt nagyszabású és látványos városképi átalakítások mellett természetesen nem feledkezhetünk meg azokról a modernizációs lépésekről sem, amelyek emlékei bár kevésbé szembetűnők, de a lakosság életszínvonalát jelentősen befolyásolták, és közvetve vagy közvetlenül a városkép átalakulásához is hozzájárultak. A közvilágítás villamosítása 1908-ban elsősorban a közterületeken való biztonságos közlekedés miatt volt fontos eredmény, de lehetőséget adott arra is, hogy a város egyes épületeit, objektumait megvilágítással emeljék ki - mint ahogy azt az Erzsébet-szobor esetében is tették. A csatornahálózat létrehozása 1902-től igen fontos lépés volt a közegészségügy javítása érdekében, a vízvezetékrendszer kiépítése - 1896ban - pedig amellett, hogy a mindennapi élet könnyebbé válását szolgálta, azt is eredményezte, hogy kutak, csobogók váltak feleslegessé, és szűnt meg használatuk a város különböző pontjain. Az utak aszfaltozásának köszönhetően - mely 1901-ben indult meg 7 6 - biztonságosabbá vált a közlekedés, és az utcakép is egységesült. A vasútpolitika első kudarcai után először a városon kívül eső Jutaspusztán létesült pályaud74 Mint a városban mindenre, erre a munkára is hatással volt Ferenc József látogatása: 1908 augusztusában a tudósítások szerint a „székesegyház építése fokozott, buzgalommal zajlik, hogy minél kevesebb állványt lásson Őfelsége". VH 1908. augusztus 30. 75 CHOFNOKY 1938. 130. 76 Az aszfaltburkolás költségeinek felét br. Hornig Károly püspök vállalta. HUNGFER 1988. 253. 161
