S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)
KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában
magánépületeket nemzeti színű zászlóval lobogózták fel. Az ünnepség a piarista templomban tartott gyászmisével kezdődött délelőtt, majd a vármegyeháza dísztermében díszközgyűléssel folytatódott, melyen Ováry Ferenc mondott emlékbeszédet. A patetikus hangvételű szónoklat különösen a királyné kiegyezésben betöltött szerepét hangsúlyozta, sűrűn élve az Erzsébet-kultusz megnyilvánulásának fordulataival, 4 8 a lokális kapcsolatot pedig Gizella királyné és Erzsébet élete közötti párhuzam felvázolásával igyekezett megteremteni. Több, hosszabb-rövidebb beszéd követte még a nap folyamán a képviselő szónoklatát, Veszprém város hölgyei pedig hatalmas virágkoszorúval fejezték ki a királyné iránti tiszteletüket. 4 9 Színházépítés A vármegyeházát, a felújított főispáni lakot és az Erzsébet-szoborral kialakított parkot magában foglaló, egyfajta új városegység tovább bővült a színház megépülésével. Ezt megelőzően a püspöki jószágkormányzóság épülete is új külsőt kapott: a barokk eredeti épület belefoglalásával 1902-re romantikus stílusban átépítették, aminek következtében pazar kilátás és egy rendezett tér látványa tárult a megyeháza ablakából kitekintők elé. 5 0 (22. ábra) A dualizmus évtizedeinek kultúrpolitikájába és országos méretű színházépítési hullámába kapcsolódott a veszprémi színház megépítése is. Igencsak időszerűvé vált egy e célra alkalmas épület létesítése, hiszen az 1870-es évektől rendszeresen megfordultak vándor társulatok és országos hírű művészek a megyeszékhelyen. 51 Az 1905-ben megalakult Veszprémi Színpártoló Társulat kezdeményezésére született meg a színház építésének gondolata, és a terveket nemcsak a kor viszonyaihoz képest, hanem mai szemmel nézve is gyors megvalósulás követte. Első ízben Szomaházy István író vetette fel egy vigadó és színház megalapításának gondolatát Bezerédj Viktor országgyűlési képviselőhöz írt nyílt levelében. 5 2 Az ügy előmozdítását dr. Ováry Ferenc vállalta fel, akinek vezetésével a színpártoló egyesü48 Többek között „megdicsőült nagyasszonyunk"-nak, „Magyarország patronája"-nak nevezte a királynét a szónok. VV 1901. november 24. 49 VV 1901. november 24. 50 BALASSA-KRALOVÁNSZKY 2006. 28. 51 KISS 1990. 5. 52 VSZFÜ 1909. 10. let építési bizottság felállításával kezdte meg az új épület körüli teendőket. 5 3 Két kérdést kellett mihamarabb tisztázni: az anyagiakat és a leendő színház helyét. Az előbbivel kapcsolatban ismét a veszprémi polgárok adakozó készségére számítottak, s különböző jótékonysági akciók - művészeti és kézimunka kiállítások, hangversenyek, „tárgysorsjáték"-ok és vásárbazárok - valamint műkedvelő színielőadások rendezésével ösztönözték a város lakóit az ügy támogatására. 5 4 Mint Ováry Ferencnek a színpártoló egyesület 1909. januári díszközgyűlésén elhangzott beszédéből kiderül, sikeresek voltak e jótékonysági akciók, ám a tervek elkészítésével megbízott Medgyaszay István által előirányzott összeget, mintegy 366.000 koronát természetesen nem lehetett kizárólag ilyen módon előteremteni. 5 5 Különböző hitelintézetek, köztük a Veszprémi Takarékpénztár nyújtotta kölcsönökre volt szükség, ebből finanszírozták a költségek kilencven százalékát, és sokat segített az a 60.000 koronás államsegély is, amit Bezerédj immár államtitkári közbenjárására utalt a belügyminisztérium 1907-ben. 5 6 (23. ábra) A színház helyét illetően eleinte a lebontásra váró Úri Kaszinó piactéri épülete kínálkozott megoldásként a városvezetés számára, majd felsőbb szintről érkezett döntés: Bezerédj Viktor és gr. Festetics Andor országgyűlési államtitkár, bejárva a lehetséges telkeket, a püspökkerti helyszínt találták megfelelőnek. így jelölték ki a Korona Szálló melletti telket, amit br. Hornig Károly püspök 140.000 korona vételárért engedett át 1906-ban. 5 7 A kaszinó épületét pedig átadták a múzeumegyletnek kultúrpalota létesítése céljára. 5 8 Ekkor merült fel az a gondolat, hogy a színházépítéssel együtt a kaszinó kérdését is célszerű lenne megoldani, így az építési és átalakítási tervben kijelöltek egy épületrészt ezen intézmény számára is. Ovárynak az a kijelentése azonban, hogy a színház felépítésével három dolgot is rendeztek egyszerre - a múzeum, a színház és a kaszinó problémáját - kissé túlzónak bizo53 VSZFÜ 1909. 10. 54 VSZFÜ 1909. 15. 55 VSZFÜ 1909. 17. 56 VSZFÜ 1909. 20. 57 VSZFÜ 1909. 17. 58 ÉRI 1964. 46-47. 159
