S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában

egyik első markánsabb városképi változtatásra: a Kapuváry-ház és a Korona Szálló között lévő, Kovács Gyula belügyminisztériumi tanácsos tulajdonában lévő ház lebontására és a belváros megnyitására az Angolkisasszonyok Intézete irányában. Erre az igényre különösen az új Postapalota 190l-es megépülése és elzárt helyzete hívta fel a figyelmet. (12. ábra) Meglehetősen hoszszadalmas folyamatnak bizonyult a Kovács-féle ház kisajátítása, amelynek nemcsak a tulajdonos ellenállása szabott gátat évekig, hanem a hivatali ügyintézés lassúsága is. A város 1908-ban küldöttséget menesztett a kereskedelmi miniszterhez annak érdekében, hogy az utcanyitások miatt szükséges kisajátítási ügyeket - nyilvánvalóan az őszi királylátogatásra való tekintettel-soron kívül intéztesse el. 1

7A miniszter helyett az államtitkár fogadta a di: Ováry Ferenc, dr. Szegiethy György\ dr. Csete Antal, Laczkó Dezső és Piliitz Mór alkotta küldöttséget, akik szívélyes fogadtatásban részesültek, ám konkrét választ nem kaptak kérésükre. Ehelyett az igazság győzedelmeskedésébe vetett hitéről biztosította őket az államtitkár. A veszprémi delegáció hangsúlyozta, hogy a kisajátításokkal a városbeli „görbe utcák" számát szeretnék csökkenteni, s az egyenesekét szaporítani.

1

8 1908ban végül sikerült lebontani a Kovács-féle házat, és 1909-re megnyílt az új utca, melyet a kezdeményező dr. Ováry Ferencről neveztek el. (13. ábra) A keletkező új közterületre néző oldalára oldalsó homlokzatot is kapott a Kapuváry-ház, a mögötte lévő területet pedig először parkosítani szerették volna, majd házhely céljára kiosztották, és beépítették. (14. ábra) Szabadság tér (Babocsay tér) és Kossuth utca (Palotai út) A mai Szabadság téren - a korban Babocsay tér

1

9 - állt az 1898-ban, eklektikus stílusban épült Elite Kávéház. (15. ábra) Építtetője és tulajdonosa a Veszprém Megyei Takarékpénztár volt, felső szintje kaszinóként is működött. 1905-től bérlője átalakíttatta, a kávéházi részt bécsi színvonalúvá emelte, amely ettől kezdve magas rangú katonatisztek szórakozóhelye volt.

2

0 17 Ferenc József császár és király az 1908-as őszi hadgyakorlatok idején időzött Veszprémben. Az uralkodó látogatását nagy készülődés előzte meg, amely ösztönzőleg hatott a városban zajló építkezésekre, felújításokra is. 18 VH 1908. július 12. 19 BÁN 1982. 3. 20 HOGYA 2004. 47. A Veszprém Megyei Takarékpénztár volt a tulajdonosa egy másik reprezentatív épületnek a téren, annak a bérpalotának, mely a mai Kossuth utca sarkán áll. (16. ábra) Az 1906-ban épült, historizáló neoreneszánszból szecesszióba hajló stílusú épület saroktornyaival, díszes homlokzatával, a lejtős utcához illeszkedő szintjével figyelemre méltó épülete lett a belvárosnak. Méretével és stílusával ízelítőt ad a dualizmus korának építkezési divatjából, amelynek jegyében a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban is tekintélyes bérházak, bérpaloták épültek, reprezentálva a főként kereskedő és gyáriparos nagypolgárság illetve a gomba módra megszaporodó bankok tőkeerejét. Minthogy Veszprém a XIX. század utolsó harmadában tapasztalható, általános gazdasági fellendülésbe kisebb mértékben tudott bekapcsolódni, mint akár más megyeszékhelyek a Dunántúlon,

2

1 kevésbé alakult ki az a tőkeerős, vállalkozó nagypolgári réteg, akik más helyütt - gyárak és nagyvállalkozások alapítása mellett - reprezentatív bérpaloták építésébe is fektették pénzüket. Itt elsősorban a bankok - közülük is elsősorban a Veszprémi Takarékpénztár - vállalkoztak köz- és magánépületek építtetésébe való befektetésre. Emiatt is tekinthető a dualizmus kori bérház- és lakásépítkezés Veszprémben csekélyebb mértékűnek, összehasonlítva például a korszakban rohamosan fejlődő Szombathellyel.

2

2 A mai Kossuth utcán felfelé haladva állt még néhány, a kortársak szemében „modem" bérház,

23 főként zsidó kereskedők tulajdonában, akik a piacok, vásárok alkalmával ide jövő falusiaknak adták el portékájukat, tőlük pedig terményt vásároltak. A Búzapiac tér mellett jellegzetes épületcsoportot alkotott az 1893-as tűzvész után felújított zsidó iskola, a rabbi és a kántor lakása valamint a romantikus stílusú zsinagóga.

2

4 (17. ábra) A Kossuth utca városközpontból kifelé vezető része már meglehetősen falusias képet mutatott (18. ábra), az ennél is kijjebb eső „városszélre" épült 1897-ben az új, Állami Felsőkereskedelmi és Polgári Iskola. (19. ábra) Ekkorra Veszprémben már minden felekezetnek volt elemi iskolája, működött az Irgalmas Nővérek Intézete, az Angolkisasszonyok Intézetében elemi, polgári, felsőkereskedelmi lány, majd tanítóképző, volt 1892-től fiú polgári és ezzel az alapítással felsőkereskedelmi iskola is.

2

5 21 V. FODOR 1995. 160. 22 TOKAJI NAGY 1995. 212. 23 CHOLNOKY 1938. 161. 24 VARGA (szerk.) 2009. 949. és 952. 25 PRAZNOVSZKY2000.il. 156