S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)
KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában
Az új iskola megépülése azonban nem volt zökkenőmentes, több tekintetben is kiváltotta a helyi ellenzéki sajtó kritikáját. Ellenérzésekkel fogadták azt a tényt, hogy, az eredetileg állami költségen felépülő iskola számára a városnak nemcsak az alkalmas telket, hanem az építéshez szükséges követ, a bútorozást és a vízvezetékrendszert is biztosítania kell. 2 6 Másrészt az elhelyezéssel kapcsolatban merültek fel kifogások, hiszen először a város központjában szavazott meg a képviselő testület egy telket az új intézmény számára, végül mégis a város szélén jelölték ki az építkezés helyét. 2 7 A vármegyeháza és környéke A városközpont lassú terjeszkedését közintézmények korábbi peremterületekre való telepítése is jelezte. Ennek a folyamatnak első mérföldkövét jelentette a vármegyeháza megépülése 1887ben a korábbi sóház helyén. Az első vármegyei székház a mai Megyei Bíróság helyén állt a várban, egy 1754-63 között, Tiethart József tervei szerint épült barokk épületben, amely az 1810-es földrengésben megsérült. 28 Ekkortól kezdve újra és újra napirendre került a megyeháza átépítése vagy áthelyezése. Többek között Hild Józseffel is tárgyaltak az új tervekről az 1820-as évek végén, a győri Fruhmann Antal építészt pedig fel is kérték tervezésre 1840-ben. A helyszín tekintetében felmerült a mai Óváros tér illetve a Kapuváry-ház épülete is. 2 9 Az 1869. évi IV. törvénycikk kimondta az igazságszolgáltatás különválasztását a közigazgatástól, így már szabály is kötelezte a várost arra, hogy a törvényszéktől külön építsenek egy új épületet a megyeháza számára. 3 0 A hírlapi tudósítások szerint azonban a valódi kiváltó ok egészen gyakorlati természetű volt. Bezerédj Gyula alispán 1879-ben még arra tett javaslatot, hogy a meglévő székházat emeljék meg egy emelettel, amire Homáth Sándor helyi építési vállalkozó ki is dolgozott egy tervet. Időközben felmerült, hogy költségesebb felújításokra is szükség lenne, többek között a földszint javítására, s hamarosan már a két szinttel való megemelés terve került napirendre. 1882-ben határozat született arról, hogy ennek érdekében a József-laktanyát, a számvevői és tiszti hivata26 VH 1897. január 10. 27 VH 1897. január 10. 28 BALASSA-KRALOVÁNSZKY 2006. 45. 29 KISS 1990. 2. 30 KISS 1990. 2. los helyiségeket és egyéb ingatlanokat adjon el a vármegye. 3 1 A törvényhatóság azonban panaszt tett az építkezés ellen az igazságügy miniszternél, miszerint a megyeháza felemelni szándékozott épületrésze elveszi a fényt és az egészséges levegőt az igazságszolgáltatás helyiségeitől, miközben azok egyébként is szűk helyre szorultak. Miniszteri szinten rendeződött a kérdés: a belügyminiszter azt ajánlotta az igazságügy miniszternek, hogy a törvényszék vegye meg a megyeháza épületrészét, a pénzügyminiszter pedig adja oda cserébe vagy pénzbeli megváltás mellett a sóház telkét az új vármegyei székház számára. 3 2 Ez utóbbi megoldás valósult meg, és 1884-ben kiírták a nyilvános pályázatot az új megyeháza terveinek elkészítésére. Ennek nyertese Kiss István budapesti építész lett, aki az építkezés művezetését is folytatta, a kivitelezésre pedig Kéler Napóleon budapesti vállalkozó adta a legkedvezőbb ajánlatot. 3 3 Kiss István tervezte a komáromi, kalocsai, nagyváradi és miskolci törvényszéki épületeket, a veszprémi mellett a mosonmagyaróvári megyeházát valamint a marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum épületét is. 3 4 Közintézmények építésének specialistájának is tekinthetjük őt, olyan új épülettípusok tervezőjének, amelyeket részben a kiegyezés utáni Magyarország és az egész Monarchia új közigazgatási rendszere hívott életre, és amelyek a funkcionális hasonlóság okán hasonló stílusban is épültek. A megnövekedett hivatali feladatokhoz méretezték ezt az impozáns épületet is, amely Veszprém városképének egyik meghatározó elemévé vált. (20. ábra) Az új épület méreteivel is érzékelteti a közigazgatási hierarchiában betöltött szerepét, 1+3+3+3+1 ablaktengelyes homlokzata, kiugró középrizalitja ünnepélyességet kölcsönöz. A kétoldalt elhelyezkedő szoborfülkékben az erőt és az igazságot megszemélyesítő nőalakok állnak, Róna József szobrászművész alkotásai. 35 Első emeletén az alispán kilenc szobás szolgálati lakása is helyet kapott, és - mint tudjuk - második emelete átmenetileg a vármegyei múzeumnak is otthont adott. Ez a neoreneszánsz épület lett a nyitánya a következő évtizedek építkezési hullámának Veszprémben. Ha elfogadjuk azt, hogy egy épülettípusonként viszonylag egységes építészeti formanyelv vált uralkodóvá az Osztrák-Magyar Monarchiában, 31 VFH 1887. november 26. 32 VFH 1887. november 26. 33 1887. november 26. 34 VARGA (szerk.) 2009. 420. 35 KISS 1990. 3-4. 157
