S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KÁKONYI ANNA: Veszprém Laczkó Dezső korában

A városrendezés kezdetei A mezővárosias jellegű Veszprém a XIX. század közepéig helyenként, főként a vár környékén, a törökkor óta szinte változatlan állapotokat mutatott. A várkapu környezete túlzsúfolt volt, a várfeljárók nehezen átláthatóak, rossz időben nehezen járhatóak voltak.

7 A gyakran pusztító tűzesetek minduntalan gondot okoztak, és egyre égetőbbé váltak bizonyos közegészségügyi, köztisztasági problémák is. Számos megoldandó feladat előtt állt a mindenkori városvezetés. Az első lendületet a fejlesztéshez az 1857-es kataszteri felmérés eredményeként elkészült térképek, pontos gazdasági-statisztikai kimutatások adták meg, hiszen általuk az aktuális állapotokról pontos helyzetjelentés állt rendelkezésre.

8 A fordulópontot mégis a jogi és közigazgatási értelemben vett változás hozta meg 1875-ben, amikor hosszas politikai tárgyalások után Veszprém megkapta a rendezett tanácsú városi jogállást. A városi tanács mint legfőbb szerv, élén a polgármesterrel és a városi elöljárósággal immár önállóan intézhette belügyeit, így a városrendezés kérdését is.

9 A koncepciózus rendezési munkálatok ideje két polgármester, Kovács Imre (1883-1899), illetve még inkább az őt követő dr. Szeglethy György (1899-1910) hivatali éveire tehető. Előbbi nevéhez kapcsolódik az Ördögárok beboltozása a Füredi úttól a városon keresztül a Sédig, a Polgári és Felsőkereskedelmi iskola felépíttetése a Palotai úton, a városi vízmű, a szegényház, a közvágóhíd létesítése, a vezetékes ivóvízhálózat megteremtése, a Jutas-Veszprém szárnyvasút kiépíttetése.

1

0 Utóbbihoz pedig szinte az összes nagyobb volumenű városrendezési terv és azok kivitelezése, új középületek építtetése, amelyek közül többet e tanulmány a továbbiakban részleteiben is tárgyal. Alapvető jelentőségű kezdeményezések természetesen már az 1880-as éveket megelőzően is adódtak, ezt jelzi egy ún. "Szépíttészeti bizottmány" életre hívása a városi tanácsban 1867ben, amelynek feladatát a város fejlődésének elősegítése érdekében a köztisztaság megterem7 HUNGLER 1988. 240. 8 A hivatalosan, állami törvény alapján elrendelt felmérést Sarnpek József mérnök vezetésével végezték, ennek eredménye lett az ő nevével fémjelzett, 1857-ből származó, részletes kataszteri térkép is. HUNGLER 1988. 240. 9 HUNGLER 1988. 240. 10 HOGYA 1999. 20. tésében, az új építkezések felügyeletében határozták meg.

1

1 1875 után a testület már az új tanácsi forma szakbizottságaiban is helyet kapott "Építészeti és szépítészeti bizottság " néven.

1

2 Az első hosszabb távú tervek megfogalmazása 1881-ben Androvits Imre képviselőnek köszönhető, akinek hatására megállapították az utcák javításának szükségességét és sorrendjét, valamint kimondták, hogy az érintett háztulajdonosok is járuljanak hozzá a költségekhez. Első lépésben a Veszprém-Szentkirályszabadja közlekedési út, a Koma-kút tér, az Úri és Iskola utca, másodsorban pedig a várhegyi feljáró környékének rendbe tétele történt meg.

1

3 A Koma-kút környékének megváltoztatása hamar viták forrása lett, ugyanis az állatok itatására is szolgáló teret pihenőhellyé szándékozták átalakítani. 1886-ra azonban az egészségügyi szempontok és a tér szépítésének szándéka nyert érvényt, és kialakítottak egy, a belvároson kívül eső, parkosított pihenőhelyet.

1

4 A városközpont későbbi rendezési tervének előképeként a Piactér kitágításának gondolata, a várba való feljutás és a tűz elleni védekezés kérdése merült fel.

1

5 Egy átlátható, hetipiacok tartására is alkalmas terület kialakítása azonban majd csak évek múltán, 1905-re valósult meg. A kereskedelmi szempontoknál előrébb valónak bizonyult a város reprezentatív középületeinek ügye. Városháza Veszprém rendezett tanácsú várossá válását követően felmerült az igény egy új városház épületre. A városi tanács 1885-ben határozta el, hogy a képviselőtestületi üléseknek is otthont adó székhelyet a várkapunál lévő Fecskendőházból áttelepítik a sokkal reprezentatívabb Kapuváryházba.

1

6 (11. ábra) A következő évben, 1886ban, már itt tartották az első rendkívüli díszülést. Ezután a Hunkár családtól megvásárolt épület több mint egy évszázadon keresztül töltötte be a városháza funkcióját. Ehhez kapcsolódik a dr. Szeglethy György polgármesteri működésének kezdetén megfogalmazódott szándék az 11 HUNGLER 1988. 241. 12 HUNGLER 1988. 244. 13 HUNGLER 1988. 245-246. 14 HUNGLER 1988. 248-249. 15 HUNGLER 1988. 241. A városban igen gyakran pusztító tűzkárok elleni minél hatékonyabb védekezés érdekében 189l-re közvetlen telefonkapcsolatot létesítettek a Tűztorony örszobája és a városháza illetve a tűzoltóparancsnok lakása között. BALASSA-KRALOVÁNSZKY 2006. 37. 16 HUNGLER 1988. 248. 155