S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KUBASSEK JÁNOS: Déchy Mór (1851-1917) a Kaukázus feltárója, a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja

zetök bizonyos jelekről megismerik a hasadások létezését a hó alatt és ennél fogva azokat könnyen kikerülik, de mégis mindig megvan ily baleset lehetősége és a szerencsétlenség többnyire ott és akkor történik, ahol, és amikor nem várják. " Az Alpok minden évben több tucatnyi áldozatot követelt. Az egyik legkiválóbb magyar hegymászó, Zsigmondy Emil is tragikus balesetet szenvedett el a Francia Alpokban. Déehy Mór nagyon óvatos volt, s alaposan felkészült magashegyi mászásaira, s az Alpok kitünö iskolának bizonyult. Dél-Ázsia magashegységében, a SzikkimiHimalájában Később a Szikkimi-Himalája hegyei között barangolt. Áthaladt a hírhedt Terai övezeten, mely a gyakori maláriafertőzések miatt a Föld legegészségtelenebb, legveszélyesebb vidékei közé tartozott. Déehy ellátogatott Dardzsilingbe, s lerótta kegyeletét Körösi Csorna Sándor sírjánál. Saját felszerelésű kiskaravánjával, vitorlavászonból kifeszített sátrával vágott neki a Himalája legkevésbé járt tájainak. Bádogládában tartotta naplóit, térképeit, meteorológiai felszereléseit, műszereit, s egy darabokból összerakható tábori főzőkészüléket. A légnyomás és magasságmérésekre Negretti és Zembra, fortin rendszerű higanybarométert használt, melyet a kalkuttai Meteorológiai Intézet szívességének köszönhetett. A levegő és a talajhőmérséklet mérésére Calderoni-Casella és Kapeller maximális és minimális hőmérőket, valamint egy hidrométert használt. Topográfiai felvételekre Atietől való reflektorral ellátott prizmatikus kompaszt, egy Lafontanie busszolát és a Casella klinométert használt. Fényképezőgépeit Morai és Heath cégektől szerezte be. Déehy szikkimi tartózkodása eredményeként, sok értékes megfigyelést tett, s olyan tapasztalatokra tett szert, melyek kitűnő tanulmányként szolgáltak későbbi nagy expedícióihoz. A Himalája megismerésében tett első lépéseket e térségben nem követte több a nagy távolság, a szervezési nehézségek, a közlekedési bizonytalanságok és a magas költségek miatt, de Déehy magas hegyek iránti vonzalma tovább erősödött. A Kaukázus tájain Az Európa és Ázsia határán található magashegység, a Kaukázus ősidők óta vonzotta az embereket. A sokáig megközelíthetetlennek vélt merész ormok, félelmetes hegycsúcsok ezernyi misztikummal kapcsolódtak össze. Az európaiak számára évszázadokon át szinte elérhetetlennek tűntek a hó koronázta hegygerincek és a mély völgyek, ahol szinte teljes elzártságban éltek az emberek. „Az ókor gazdag mondaköre szövi át a Feketeés Kaszpi-tenger közt felevő tájat, ős, nagyrészt eltűnt népek laktak ott. És a két tengert összekötő utak a népvándorlások irányát jelzik. Különböző népfajok harcai, vallási küzdelmei folytak le ezen a területen A vándornépek töredékei, a harcok menekültjei odavetődtek a hegység völgyeibe, fölhatoltak a hegység északi lejtőjén, a terek mellékfolyamait követvén Az etnográfus gazdag anyagot talált vizsgálódásokra a Kaukázusban, az archeológus kincseket fedez fel, a természetbúvár és a geográfus oly területet tapos, mely a tengerparttól 18 ezer 500 láb magasságig a legkülönbözőbb régiók faunáját és flóráját, a magashegység gazdagon taglalt képződéseit és formáit tárja elé. ...Hogy megpillanthassuk, hogy belehatolhassunk a Kaukázus gleccser- és hegyvilágába, mely az örök hó határán túl, óriás területen elterül, meg kell küzdenünk az akadályokkal és veszélyekkel. " - írta Déehy Mór a Magyar Földrajzi Társaságban, 1884-ben tartott előadása után. Ez a tudományos-emberi hitvallásnak is felfogható nyilvános szereplés nyitánya volt egy több mint negyedszázados, céltudatos kutatómunkának. Nem titkolta a nehézségeket: „Nem volt könynyű feladat expedíciónkat útnak indítani. A kormánytól nyert papírjaim és az impozáns kozák kíséret dacára majdnem lehetetlennek látszott a szükséges lovakat, hordárokat és élelmiszereket beszerezni. " E tájak megismerésében úttörő szerepet játszott Déehy Mór, aki élete során hét tudományos expedíciót szervezett e zordon sziklabirodalomba. 140