S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KUBASSEK JÁNOS: Déchy Mór (1851-1917) a Kaukázus feltárója, a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagja

KUBASSEK JÁNOS DÉCHY MÓR (1851-1917) A KAUKÁZUS FELTÁRÓJA, A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG ALAPÍTÓ TAGJA A XIX. század második fele a magyar expedíciós utazások történetének legeredményesebb időszaka. A Széchenyi Béla által finanszírozott 1877-1880 között megvalósított kelet-ázsiai expedíció Lóczy Lajos révén a Kína-kutatás legfontosabb magyar vonatkozású földtani felfedezéseit eredményezte. Afrika feltárásában az 1887-88-as Teleki Sámuel vezette expedíció tevékenysége nyomán került a Rudolf- és a Stefánia-tó, valamint egy működő tűzhányó, a Kenyában magasodó Teleki-vulkán. Kimagasló teljesítményeknek számí-tanak a Déchy Mór által a Kaukázusba szervezett kutatóutak, melyek az Európa és Ázsia határán található magashegységet a XX. század elejére a világ egyik legalaposabban feltárt térségévé tették. Közismert, hogy az 1200 km hosszú, örök hó és jégvilág fedte kaukázusi csúcsrégiók legsikeresebb feltárója Déchy Mór volt, de nem feledkezhetünk meg arról, hogy más jeles magyar utazók is tevékenykedtek a Kaukázus vidékén. Említésre méltóak Bálint Gábor, Besse János, Jankó János, Nógel István, Szádeczky-Kardoss Lajos és Zichy Jenő utazásai. A magyar Kaukázus-kutatók közül kiemelkedik Déchy Mór munkássága, aki 1884 és 1902 között egyéni kezdeményezésre, és finanszírozással hét expedíciót vezetett a hegységben. Déchy emberi nagyságát, tudományos előrelátását és önzetlenségét minősíti, hogy a páratlan expedíciós lehetőséget megosztotta kora kiváló szakembereivel, akik a maguk területén elsősorban a geológia és a botanika vonatkozásában alapvető ismeretekkel gyarapították tudásunkat erről a sokáig teljesen ismeretlen világról. A kor jeles magyar természettudósai, Hollós László és Lojka Hugó botanikusok, Laczkó Dezső, Papp Károly és Schafarzik Ferenc geológusok munkájukkal a nemzetközi tudományos világ sodorvonalába kapcsolták be az expedíciók eredményeit. Déchy Mór, mint alpinista elsősorban hegymászóként vonzódott a Kaukázus lenyűgöző hegybirodalmához, de expedíciói révén, a tudomány területén is maradandó értékeket hozott létre. Útjainak nemzetközi jelentőségét nyomatékosította, hogy számos külföldi hegyi vezetőt, így Alexander Burgener, Francois Devouassound és Peter Kuppen svájci hegyi vezetőket, Heinrich Moser, Georg Krőll és Peter Unterberger tiroli hegymászókat, valamint Douglas W. Freshfield angol geográfust is magával vitte, nem kevés többletköltség terheit vállalva. Első lépések - az Alpoktól a Kaukázusig Kevesen mondhatják el azt, hogy életük javarészét a magas hegyek bűvöletében tölthetik. Déchy Mór azok közé tartozott, akik a hófedte ormok és jégborította hegygerincek birodalmában érezték otthon magukat, s nem riadtak vissza a személyes kockázatvállalástól sem. Kevesen tartják számon, hogy ifjúkorában a Magas-Tátra és az Alpok hegyormai között tette meg első veszedelmes hegymászó vállalkozásait. A Berni-felföld hó- és jégvilágában hágóvassal, hegymászó kötéllel és jégcsákánnyal felszerelkezve kapaszkodott fel a Lauterbrunneni völgyet határoló, vészjóslóan meredek, lavinaveszélyes sziklafalakra. A gleccsereken való vándorlás akkoriban igazi próbatételnek számított. A Berni Alpok közt című müvében így ír e viszonyokról. „Kora tavasszal, vagy a magasabban fekvő részeken többnyire kisebb-nagyobb vastagságú hóréteg borítja a gleccsert, és ezzel együtt eltakarja a hasadások nyílásait is. A fim régió hatalmas hasadékainak mélységei is többnyire hóval vannak födve. Könnyel megeshetik, hogy egy ily hasadékot áthidaló hótömeg nem képes egy reá lépő ember súlyát elbírni, hanem letörik alatta, s a rajta álló néha megmérhetetlen mélységekbe zuhanna, ha szilárd talajon álló vezetője, vagy útitársa a kötél segélyével fenn nem tartaná. Nagyon gyah'an járkálhat a hegymászó gleccsereken, vagy fim mezőkön anélkül, hogy egyetlen egyszer is elrejtett hasadékokba szakadna, annyival inkább, mivel a tapasztaltabb utasok és ve139