S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)
TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932
mondhatjuk, hogy e kőzetek minden fölszínre bukkanását gondosan megnézte, s leírta, a benne szabad szemmel látható ősmaradványokat „begyűjtötte". Ha eltekintünk attól, hogy ma részben másként nevezi is a tudomány az általa leírt képződményeket, biztosak lehetünk benne, hogy az a kőzet-kibukkanás ott volt, és olyan volt, ahol, és ahogyan ő azt jelezte, rögzítette. A változások (utak, házak stb. épültek) ezek egy részét eltakarhatta, de persze számos újat is eredményeztek. A leírások a közét megítélését (szín, szag, állékonyság stb.) illetően leírásait a ma mérnöke is bizton használhatja. Laczkóra a térség későbbi leírói mind hivatkoznak, leírásait hasznosítják. Nem lehet ezekre mind hivatkozni, hisz' alapjában véve elfogadják megállapításait. Csak példaként említem, hogy Vadász Elemér Magyarország földtana c. monográfiáját (1953, 1960), amely 6 helyen hivatkozik rá, az ún. Veszprémi 1: 200.000-es földtani magyarázót (szerkesztő Deák M., 1972). A térség későbbi kutatói (pl. Csillag Gábor & Budai Tamás) is számos alkalommal hivatkoznak rá. Laczkó mindenre figyelése példájaként említem, hogy a veszprémi Csatárhegy (10. ábra) nyugati lejtőén a felső triász dolomitban „jelentéktelen babércz-telepet" említ. A „babérc" borsó-bab formájú és méretű vasgazdag szemcsék földúsulását jelenti. Figyelemreméltó a hely Csatárhegy elnevezése is. A Csatár, Csitár szláv eredetűnek vélelmezett, pajzskészítő jelentésű földrajzi nevek valamiféle összefüggésben lehetnek hajdani vasfeldolgozással. Legalábbis erre utal, hogy Heckenast Gusztáv több művében (pl. Heckenast G., 1970. Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Arpádkorban. Akadémia kiadó, Budapest) tulajdonképpen indikátor névként említi ezeket a magyarországi kora-középkori vasművesség kapcsán. A földrajzi nevek gyűjtője A babérc-telep kapcsán jegyzem meg, hogy Laczkó a megyei helyneveket 1 0, dűlőneveket is össze kívánta gyűjteni. Erre utal egy hagyatékában lelt alispáni levél, amely a települési vezetőknek ment ki az 1895-96 évre vonatkozóan, miszerint kéri, hogy segítsék Laczkó ezirányú gyűjtő tevékenységét. A hagyatéki anyagból az 10 A földrajzi nevek kutatása természetesen nem geológiai feladat. de egyes vonatkozásban összefügg vele, például bizonyos földrajz nevek ércindikációs szerepüek, jelezhetnek hajdani kohókat. is kiderül, hogy a válaszok elégtelen volta miatt több helyre maga is kiment. A gyűjtőmunka eredményeire vonatkozóan híradást nem leltem. A földolgozás egyébként a tervezett, de meg nem valósult megyei monográfia része lett volna. Hogy mi váltotta ki Laczkó érdeklődését a földrajzi nevek iránt, nem tudni. Az viszont biztos, hogy lelni Veszprém tágabb térségében, esetünkben Bánd-Márkótól DNy-ra romantikus neveket, például: Balogsegg, Ökörsegg, Mögsegg, Örsegg, no meg Lóhágat. Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint: seg = domb. Laczkó vitatkozik Feltétlenül kiemelendő, hogy Laczkó bátran módosította a kortársak s a szakmai utódok által sok tekintetben máig elfogadottan, a kor kiváló geológusa, a m. k. Földtani Intézet igazgatója (Böckh János) által kialakított térségi felső-triász rétegtani képet. Laczkó a szakirodalom ismerője Némi túlzással mondhatjuk, hogy minden hazai és alpi szaktényezőt ismer a triász képződmények vonatkozásában. S ezekre rendkívül korrekten, többnyire lábjegyzetekben, a forrás pontos, mindenkori megadásával hivatkozik is. Laczkó az alpi triász ismerője Sem életrajzaiban, sem hagyatékában nem leltem rá adatot, de úgy tűnik, hogy munkája megkezdése előtt, vagy a közben, akár több alkalommal is, bejárta a jellegzetes magyarországi triász képződmények megismerése során szükség-szerűen alapnak bizonyuló alpi kifejlődéseket. S ezek az ismeretek mélyen belevésődtek, hasznosultak. A Laczkó mű fényképei Az amúgy roppant modern Laczkó a fényképezéstjelek szerint, nem vállalta. Mégis szólni kell róluk, műveiben ui. állításait jól dokumentáló fényképek vannak. Ezeket id. Lóczy Lajos, Papp Károly készítette. Itt kell megemlékezni Bölcs Béláról, ki szintén készített képeket a veszprémi triászt bemutató fő művéhez. Róla annyit sikerült 125
