S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932

mét fejezi ki, hogy „a Bakony érdekes geológiai viszonyainak egy új tanulmányozója van. " Lóezy Laczkó előadáshoz kapcsoló előadásából megtudjuk, hogy a veszprémi márgából 213 „alakot" gyűjtött Laczkó. 1899-ban a bécsi Földtani Intézet levelező tagja. 1901-ben ő is tanulmányozta az 1901. febr. 16-i Észak-bakonyi földrengést. Az őslénygyűjtő A triász őslények gyűjtését a már említett megyei monográfia céljára kezdte, majd Lóczy kérésére folytatta. Ifj. Lóczy Lajos szoboravató emlékezése (1937) szerint Laczkó mindig hatalmas zsákkal járta a hegyeket, s abba gyűjtötte az őslény- s kőzet-mintákat. A zirci múzeum, mint arról Katona Lajos beszámolt több száz, Laczkó által gyűjtött kőbányában (Templom utca 757.) felfedezte a kavics-fogú álteknős (Placochelys placodonta) maradványait (8. ábra), igen kiváló állapotban. Hagyatékában kis rajza a korabeli telektulajdoni-viszonyokat is föltünteti, megjelölve az őslény lelhelyét. Ajánlom az olvasó figyelmébe Mészáros Eszter (Lovassy László Gimnázium, Veszprém) „Bakonyi ős-gerincesek" c. írását, amely a Környezetvédelmi Minisztérium Földtani Örökségünk Diák-pályázatra készült s a net-en is föllelhető (dátum nélkül). Szerző kiválóan összefogja az őslényről s annak megleléséről tudni illő dolgokat. A Placochelys-kutatások újabb eredményei szerint

9 a Therapsia-hüllők rokonságába tartozik. Igazi európai lény, ui. kontinensünkön kívül másutt nyomára nem akadtak. Főleg az alpi-kárpáti térség középső-fölső triász üledékeiben fordul elő. Említem, mert Laczkó hazafiságára jellemző, hogy a leletet részletesen földolgozó német szakember 5000 márkát ígért Laczkónak, ha azt átadja a berlini Földtani Intézetnek. Ő azonban az ajánlatot nem fogadta el, a maradványokat a magyar királyi Földtani Intézetnek ajándékozta, ahol a mai napig az Országos Földtani Múzeum vitrinjében látható. A koponya-képet a Földtani Intézettől (Papp P.) kaptam. Nem köztudott, ezért megemlítem, hogy Laczkó még egy Placochelys koponyát lelt a beszédes nevű „Kőbánya utca végén épült méntelep telke alatt". Cholnokytól tudjuk, az álteknős lelet részletes kibontása a kőből, illetve az őslénytani leírás, amelyet Otto Jaeckel berlini tudós nevéhez fűződik, 10. 000 márkába került. Az összeget 9 Melyekről FŐZY István - SZENTE István, 2007. A Kárpát-medence ősmaradványai c. kötetben ad áttekintést minden bizonnyal a kor örök emlékezetre méltó mecénása, báró Semsey Andor biztosította. Erre utal, hogy Semsey nevét viseli faj névként a monográfiában a Jeruzsálem-hegyi szelvény (ld. fotómelléklet) leírásakor említett két korallféleség (Thecospira semseyi, Pleuronautilus semseyi). Tanulságos idézni írásából. „ ...nem kell azért azt hinni, hogy ez a hely [Jeruzsálemhegyj a köviiletgyíijtés eldorádója. Sokszor bizony hosszas fáradozással sem érünk el e téren valami fényes eredményt. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy a fosszíliákban igazán gazdag rétegcsoportok [...J csak egy-két helyen állanak éppen feltárás alatt. Máskülönben pedig az elhagyott bányák meredek falzatában vannak meg, többnyire 4-5 m magasságban, tehát hozzáférhetetlen helyen.... " Leírásából arra lehet következtetni, hogy Laczkó figyelte a bányászati tevékenységet, hogy a már leletgazdagnak bizonyult rétegeket újra kutathassa. Futó János említett írásában megjegyzi, hogy Laczkó a kaukázusi út „első részén 80-nál több ősmaradványt, kőzetet és ásványt gyűjtött, amelyek a Földtani Intézetbe kerültek, ahol - egyelőre még ismeretlen okból - Laczkó helyett Papp Károly dolgozta fel azokat." Az ok egyszerű, Laczkó kiváló, jószemű geológus volt, de nem paleontológus. A Balaton-felvidéki triászból általa gyűjtött őslénymaradványokat, nemcsak a Placohelyst, másokat is, id. Lóczy, vagy éppen az osztrák Frech, dolgozták fel, miként azt művében több helyütt írja is. A kaukázusi kőzetmintákat sem ő, hanem főleg Koch Antal dolgozta föl. Veszprém környékének földtani térképezője Laczkó a Lóczy-féle Balaton monográfia-sorozat keretében önálló fejezetben, mintegy 190 (kb. A/4) oldal terjedelemben ismerteti „Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírását." (9. ábra) S mellékletként közli az általa földtani térképezett terület l:75.000-es térképét. A térkép másolatát Katona Lajos jelen kötetben lévő írása is tartalmazza, ezért én egy minden bizonnyal Laczkó tulajdonában volt, általa földtani és nyersanyag-kutatásaihoz használt, alábbiakban röviden ismertetetendő térképrészletet mellékelek. (4. ábra) Természetesen nem lehet célunk Laczkó legnagyobb művének részletes bemutatása. De, s ezt hangsúlyozni kell, hogy az ő részletességét megközelítő földtani leírás Veszprém városa és Veszprém környéke triász korú képződményeiről a mai napig nem készült. Némi túlzással azt 124