S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932

fogalmaz. Fenti ,,czímen benyújtott munkám paleontológiái anyagát régebben Veszprém vármegye közönségének

6 megbízásából monográfiái czélokra, 1894 óta pedig Lóczy Lajos professzor úr megtisztelő felszólítására a Magyar Földrajzi Társaság kiadásában megjelenő és a „ Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" czímü monografikus munka érdekében gyűjtöttem össze". E mondat alapján teljesen világos, hogy hibás az a több helyen olvasható megállapítás, miszerint Laczkó Lóczy Lajos bíztatására kezdett a térség földtanával foglalkozni. Lóczy nyilván hírét vette Laczkó gyűjtőmunkájának s ezért vonta be csoportja munkájába. Véghelyi Dezső megyei alispán 1895. május 10-i levele tanúsítja, hogy Laczkó Dezső Veszprém vármegye monográfiája geológiai részének szerzőségére van fölkérve s kéri, hogy segítsék munkáját a Győr-Veszprém-Dombovár vasút építésén dolgozók. A megye-monográfia végül nem készült el. Földtani fejezete nyilván azért lett (volna), mert a kor megyemonográfiái (Id. a Borovszky-féle megyemonográfia-sorozatot) is részletes és értékes földtani fejezeteket tartalmaztak. De, minden bizonnyal kiemelt fontossága volt a főszervező, említett alispánnak

7 is, akiről alább említendő szentgáli barlang kapcsán írja, hogy „a Bakony természeti és történeti emlékeinek lelkes kutatója. " A Balaton-monográfia szerzője, Lóczy Lajos munkatársa. 1895-ben hívta meg Laczkót id. Lóczy Lajos a Balaton-monográfia munka-társai közé. Lóczy földrajz-tudós-geológus, ki tudományos tevékenységével a Balaton-felvidék tudomány-történetébe mélyen beírta nevét, korábbi (1877-1880) Kína-kutatásai pedig nemzetközi hírnevet is hoztak neki. Később a budapesti műegyetemen a földtan tanára, 1889-1908 között a pedig budapesti tudományegyetem Földrajzi Intézetének tanára. 1902-1908 között a Földrajzi Intézet, majd 1919-ig a Földtani Intézet igazgatója. 1891-ben javaslatot tett a Magyar Földrajzi Társaságon belül működő Balaton Bizottság megalapítására, mely bizottság célja a tó sokoldalú tudományos kutatása volt. A vezetésével folyt kutatások két 6 Valójában vármegyei alispánjának megbízásából 7 Illő, hogy Veszprém polgársága a tudós-kutató Véghelyiről is megemlékezzék. Róla az életrajzi lexikonból megtudjuk, hogy történész (jogász végzettségű), több szakmai írás szerzője továbbá több oklevélgyűjtemény kiadásában is részt vett évtizedes eredményét „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" c. 13 kötetes műben (6. ábra) tették közzé. Mai kifejezéssel a Balaton-projekt a magyar tudományos élet mindmáig talán legnagyobb vállalkozása, amely a földtani viszonyoktól a néprajzig terjedően mutatja be e térséget. Földtudományi szerzői között ott találjuk a kor legjobb geo-szakembereit: Ballenegger Róbertet, a szintén veszprémi kötődésű Cholnoky Jenőt, valamint Kormos Tivadart, László Gábort, Taeger Henriket, Treitz Pétert, Vadász Elemért, Vitális Istvánt is. Mindegyikük szakmai tevékenységét mai napig elismerés övezi. Lóczy Lajos e munkálatok kezdetétől többször megszállt a piaristáknál, Veszprémben. Eközben barátságot kötött a 11 évvel fiatalabb Laczkóval. Laczkó minden bizonnyal sokszor elkísérte terepbejárásaira, térképezéseire, ezek során megismerhette Lóczy fölfogását a Balaton-felvidéki geológiai képződmények vonatkozásában. Ifj. Lóczy Laczkó szobrának 1937. évi fölavatásakor erről ekként ír

8 : „Edesatyám két asszisztensével Papp Károly és Cholnoky Jenővel ekkor a Bakonyban kutatott és a veszprémi piaristák vendégszeretetét gyakran igénybe vette. Laczkó Dezső a fiatal természetrajz-földrajz szakos piarista tanár nagy érdeklődéssel csatlakozott Lóczyhoz. Együtt barangolták be a Bakony és a Balatonfelvidék verőfényes szép helyeit kalapáccsal a kezükben és kövülettel megrakott hátizsákkal a vállukon. A tudományszomj egyre szorosabbá fűzte barátságukat. így vált Laczkó Dezsőből vérbeli geológus, aki később önállóan folytatta ezirányú munkásságát." Laczkó geológussá levését minden bizonnyal alapvetően meghatározta, hogy 1895-96-ban a Győr-Veszprém-Dombovár vasútvonal építkezése során mondhatni „átvágták" a Bakony hegységet. Bevágások (geológiai föltárások) keletkeztek, amelyek kiváló lehetőséget biztosítottak számára (is) a terület geológiai, tektonikai viszonyainak vizsgálatához. S hogy tanulmányozta is, jelzi megőrződött kis terepi följegyzéseit is tartalmazó fuzetke. 1897-ben belép a Magyarhoni Földtani Társulatba (7. ábra), vagy, ahogy a korabeli irodalom fogalmaz, mások vonatkozásában is, a társulat tagjai közé választotta. 1898. január 5-én előadást tart a Földtani Társulatban „Új adatok a Bakony felső trias és lias-rétegeinek geologiai ismeretéhez" címmel. A Földtani Intézet igazgatója, Böckh János örö8 Ifj. LÓCZY Lajos: Emlékbeszéd Laczkó Dezsőről. A Veszprémi Piarista Diákszövetség Kiadványai. 8. szám. pp. 26-33. Veszprém, 1938. 123