S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932

kőzik Hollósy Jusztinián (1819-1900, bencés) és Karkecz Alajost (1854-?, szt. Ferenc rendi) neve is, kiknek földtani témájú írásai maradtak ránk. Tóth Mike Kecskeméten elődje Laczkónak a piarista gimnáziumban, talán példaképe is. S ne feledkezzünk el Darnyay Béláról, Laczkó veszprémi rendtársáról, ki később a múzeum ásványtárát kezeli, majd a sümegi múzeum alapítója, aki ráadásul kiváló útikalauzok, például a Bakonyi, szerzője. De, geológiai írásai is vannak. Laczkó belép a tanítórendbe Laczkó 1877-ben, 17 éves korában belépett a „kegyes tanítórendbe", „kegyesrendbe", újabb nevén piarista rendbe. Magyarországon a piaristák tudományos és pedagógiai munkásságukkal elismert szerepet játszottak a nemzeti kultúra és tudomány terjesztésében és ápolásában, és ezáltal széles körű elismerést vívtak ki. Bár emiatt az 1848/1849-es szabadságharc után büntető intézkedéseket is el kellett szenvedniük, de az 1867. évi kiegyezés után elérték, hogy a piarista növendékek államilag elismert tanári oklevelet szerezzenek, az általuk vezetett gimnáziumok pedig állami és önkormányzati támogatással modem, többnyire országos jelentőségű tanintézményekké, miként a veszprémi is, fejlődjenek. „Laczkó szakmai életútjának részletes feldolgozása mindezidáig nem történt meg. - írja Futó János, a zirci múzeum volt igazgatója. Ez így igaz. Életútjának részletes vázlatát adja Rainer Pál

2 a Laczkó év alkalmából. E vázra is építhettem, helyenként talán a hús-vér geológus-embert is rekonstruálhattam jelen munkám 3során. Földrajz-természetrajz tanár Teológiai tanulmányai után (pappá 1885-ben szentelték) 1881-1884 között a budapesti tudományegyetemen természetrajzi és földrajzi tanulmányokat folytatott, s középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ezután Privigyén (Nyitra vm., ma Prievidza, Szlovákia) rendjének gimnáziumában 1 FUTÓ János, 2004: Laczkó Dezső szerepe a Kaukázus kutatásában. Földrajzi Közlemények 13. sz. 2004. pp. 43-47. 2 RAINER Pál, 2010: Laczkó Dezső életútja és utóélete évszámokban 1860 -1932 — 2010: www.vmmuzeum

. hu/ kiallitas/laczkodezso/ldeletut.html 3 Ehhez áttekintettem Laczkó hagyatékának azt a veszprémi múzeumi adattárban őrzött részét, amelyik nem lett a kiállítás anyagává. Az ebben nyújtott segítségét köszönöm Molnár Jenőnek, az Adattár tudományos munkatársának - az intézmény általam tanulmányozott értesítője

4 szerint - természetrajzot, ennek keretében ásványtant, geológiát tanított. Az oktatásához Roth Samu: „Ásványkőzet és földtan alapvonalai a gymnasiumok IV. osztálya számára" c. tankönyvét használja s „A helyi geológiai viszonyok megismerése tekintetéből kirándulások rendeztettek. Heti óraszám 3. " - ugyancsak az Értesítő szerint. Tehát a földtan-geológia tudományával való bensőségesebb kapcsolata már igen korán, kezdő tanárként kimutatható. A gimnázium 1884. évi Értesítőjében jelent meg első publikációja: „Tenger-medenczéink viszonya a kontinensekhez, tekintettel keletkezésökre és alapjokra" címmel. A mintegy 18 oldalas tanulmányban - főleg német nyelvű irodalom alapján, de magyar szerzőket (Czirbusz Géza, Hunfalvy János) is idézve bemutatja a kontinensek és a tengerek viszonyára vonatkozó gazdag irodalmat. Rengeteg példát hoz a part-ingadozások bemutatására. Megállapítja: „ ... bátran elmondhatjuk, hogy az összes kontinensek felülete korábbi geológiai korszakokban részét képezte a tenger fenekének [itt pl. Crentner: Geologie, p. 175-re hivatkozik], bár ez a kontinensekpreformációjának tanával nem vág egybe. " - teszi hozzá. írásának végén ekként fogalmaz: „És mégis ezen örökös változékonyság mellett is bár merre tekintsünk a természet végtelen birodalmában, mindenütt önálló létezésre törekvést fogunk találni, a mely épen a természetnek ama folytonos anyagcseréje útján látszik érvényesülni. " Ez utóbbi műve inkább földrajzi, tehát leíró, de a kor egyik geológiai alapkérdéséhez (a kontinensek s tengerek állandósága) kérdéséhez nyúl, alkotóan s modern fölfogásban. Modern fölfogásban, mert ezek állandósága helyett, a változások állandósága mellett foglal állást. Még ez évben a Magyar Földrajzi Társaság tagjává lett. A rend debreceni, majd kecskeméti gimnáziumában is természetrajzot tanított. 1888ban már a veszprémi piarista gimnáziumban találjuk. A Veszprém-vármegye-monográfia számára geológiai tanulmányt ír A Balaton-monográfiában megjelent tanulmányának rövidített változatában

5 Laczkó ekként 4 „A kegyes tanítórend vezetése alatt álló Privigyei Római Katholikus Algymnasium Értesítője az 1883-84. évről. Közzéteszi Furadek Nándor Gymnasiumi igazgató)" 5 LACZKÓ Dezső: 1909. Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása. Mathematikai és Természet-tudományi Értesítő. 27. (5) pp. 554-583 122