S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

TÓTH ÁLMOS: Laczkó Dezső, a reverendás geológus 1860-1932

TÓTH ÁLMOS* LACZKÓ DEZSŐ, A REVERENDÁS GEOLÓGUS** 1860-1932 „Amikor életadatainak gyűjtésével foglalkoztam, Karácsonyi azt kívánta, hogy hozzon ez nekem tisztességet. Jutalmamat elvettem azzal, hogy róla a nagynevű Akadémián szólhattam. " Bíró Vencel: Karácsonyi János tiszteleti tag (18581929) emlékezete. A Szent István Akadémia Emlékbeszédei. III. kötet 10. szám, Budapest, 1942. Hát, valahogy így vagyok én Laczkóval, ha nem is az akadémián szóltam róla. Utam Laczkóhoz Geosz papok, pap geoszok Szólni kell arról, hogy Laczkó nem egyedi jelenség abban az értelemben, hogy katolikus rend tagjaként a földtan tudományát műveli s nem is akármilyen szinten. Több olyan egyházi személy nevére leltem, akik egyházi tevékenységük mellett természettudományokkal, jelesül geológiával is foglalkoztak, magas szinten. Említem Rónay Jácintot (1814-1889 Benedek-rend), ki a darwinizmus talán első és nagyon hatékony hazai terjesztője; Römer Flórist (1815-1889, Benedekrend), kit talán a legközelebbinek gondolhatnánk Laczkóhoz, hisz Rómer is Bakony-járó s neki is komoly érdemei vannak a Bakony-hegység megismerésében. Laczkónak szobra (5. ábra) mutatja, Rómer pedig írásaiban említi geológuskalapácsát. A kalocsai Tóth Mikét (1838-1932, jezsuita) különös tisztelettel kell említeni. O csodálatos, szinte a Kárpát-medence egészét fölölelő ásvány- s kőzetgyűjteményt, s hozzá kötetbe rendezett leírást hagyott az utókorra. Őt azért is, mert Laczkóval egy évben távozott az élők sorából, igaz, jóval idősebb korban. Ide kívánkozik még feltétlenül Terlanday Emil (1866-1915, bencés) neve, aki ásványtani tevékenysége mellett még barlang-kutatással is foglakozott. Kiemelem még Balyi Károlyt (1897-1975, premontrei), aki már a XX. század embere, ásványtani-kőzettani vizsgálatokat végzett, köztük szenek, bauxitok fizikai tulajdonságaira vonatkozóan. Ide kívánTóth Almos ny. főgeológus, a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztályának elnöke, tothalamos@ freemail.hu írásom a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti Szakosztálya 2010. szeptember 20-i ülésén, Laczkó, a bauxitkuta tó, illetve 2011. április 12-én a veszprémi Laczkó Múzeum által a névadó tiszteletére szervezett sorozaton elhangzott Laczkó Dezső geológiai munkássága c. előadás szerkesztett változata. Nevét természetesen ismertem, mivel geológus vagyok. Már az egyetemen hallottunk a Lóczy-féle Balaton monográfiáról, benne Laczkó Veszprém környéki földtani térképezéséről. S persze, hallottunk, meg is csodáltuk a bakonyi ősteknőről, a korabeli geológusnótában is énekeltük: „Placochelis placodonta, kihalt ős". De, jó tíz évvel ezelőtt lettem igazán figyelmes Laczkó nevére, tetteire. Magam a Dunántúli Középhegység bauxitjaival töltöttem szakmai pályafutásom java idejét. S évtizedek óta gyűjtöm annak kutatására-bányászatára vonatkozó írásokat, információkat. A Magyar Alumíniumipari Tröszt Földtani Adattárában a bakonyi bauxitkutatás egyik emblematikus figurájáról, Velty Istvánról leltem egy figyelemreméltó vastagságú kézirathalmazt. Ezt földolgozva eredményeinek egy részét cikkbe foglaltam, amely a Rudabányai Ásványbányászati Múzeum kiadásában meg is jelent. A Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtára vezetője révén a kiadvány eljutott Velty István unokájához, a szintén geológus, az USA-ban élő Záhony Istvánhoz. Istvánnal évente találkoztunk itt, Magyarországon. Ezek során több olyan dokumentumhoz, illetve információhoz jutottam, amelyek Veltyhez is, Laczkó Dezsőhöz is kötődnek. 121