S. Perémi Ágota (szerk.): Emlékkötet Laczkó Dezső születésének (1860-1932) 150. évfordulójára (Veszprém, 2011)

KOLTAI ANDRÁS: A piarista rend háromszáz éve Veszprémben - tizenkét tételben

az 1880-as évektől turistaegyleteket és tanulmányi kirándulásokat. A XX. század elején azonban az elhivatott keresztény tanárok, lelkipásztorok megérezték, hogy a modernizálódó, polgárosuló társadalomban élő fiatalok nevelésére új módszerek szükségesek. A sokféle reformpedagógiai kísérlet között Magyarországon a legsikeresebb kétségkívül a cserkészet volt, amely új kalandokat, kihívásokat és erkölcsi célokat nyújtott a gyerekeknek. A piaristák ott voltak az angol eredetű világmozgalom magyarországi meg-honosítói között. Sík Sándor (1889-1963) nemcsak indulót és vezetői kézikönyvet írt a cserkészet számára, hanem 1913-ban ő alapította az ország egyik legelső és legnagyobb cserkészcsapatát, 2. számú BKG, azaz Budapesti Kegyesrendi Gimnázium néven. Veszprémben csak az első világháború után, 1921-ben Schmidt Mihály piarista hozta létre a gimnázium cserkészcsapatát, amely a 126. számot és Szt. Imre herceg nevét kapta. Már 1925ben részt vettek a piarista cserkész-csapatok közös nagymarosi táborában, amelyet Sík Sándor a következő évi káposztásmegyeri Nemzeti Nagytábor előkészítéseként szervezett. 1925/26-ban a veszprémi gimnázium II. emeleti cserkészotthonában készült el Ferenczi Zoltán piarista fizikatanár irányításával az ország egyik első cserkész vitorlázórepülőgépe, a Kócsag. A cserkészet nemcsak azért volt nagyszerű dolog, mert a tanár és diák közel kerülhetett egymáshoz, hanem mert számos különféle tevékenységet magába olvasztott. A veszprémi cserkészek szerveztek nyári állótábort, honismereti mozgótábort, téli tábort, őrsi portyázást, regösutat, néptáncos csoportot, fúvószenekart, lovasiskolát, részt vettek őrsvezetőképző táborban, cserkészirodalmi pályázaton, akadály-, céllövő, nyomkereső, kémkereső és nótaversenyen. 1927-ben a város átadta a cserkészcsapat részére állandó nyári táborhelyül a Csererdő egy részét, de a csapatnak máshol - többnyire a Bakonyban - is voltak táborai. (11. ábra) A csapat utolsó parancsnoka 1940-től Előd Ist\>án piarista hittanár volt, aki a háború alatt mindent megtett azért, hogy a diákok ne a katonatisztek vezette leventemozgalom, hanem a cserkészet keretében teljesíthessék a kötelező légoltalmi és honvédelmi szolgálatot. 1946 tavaszán azonban a kommunista vezetésű belügyminisztérium föloszlatta a Magyar Cserkészszövetséget (és más egyesületeket), nyáron pedig a rend Előd Istvánt Budapestre helyezte. Az újonnan alakult baloldali vezetésű utódszervezettől, a Magyar Cserkészfiúk Szövetségétől a veszprémi 126. Szt. Imre cserkészcsapat már nem kapott működési engedélyt. 12. Államosítás Az egykori diákok visszaemlékezései alapján az 1940-es években izgalmas és pezsgő élet folyt a veszprémi piarista gimnáziumban, amelynek stílusát fiatal, dinamikus paptanárok határozták meg, élükön Balogh Ferenccel, aki 1945ben 37 évesen lett a gimnázium igazgatója és a rendház főnöke. A legnépszerűbb tanárok közül 1940-ben, 26 évesen került Veszprémbe a matematika-fizika szakos Helyes László, aki országos hírű néptánccsoportot és természettudományi Laczkó-kört szervezett, valamint a 28 éves Előd István hittanár, aki a cserkészcsapatot és a Máriakongregációt vezette. 1946-tól utódja a nála két évvel fiatalabb Medvigy Mihály lett. Az iskolai élet izgalmait nagyban növelte, hogy 1945 után már lányok is jártak a piarista iskolába, hivatalosan csak magántanulóként, valójában azonban ők is részt vettek szinte mindenben, az énekkart (12. ábra) és a néptánccsoportot pedig el sem lehetett képzelni nélkülük. Ráadásul 1946-tól az iskola 12 évfolyamossá vált, mivel az általános iskolai törvény miatt a piarista gimnázium egyesült az egyházközségi Szent Imre elemi fiúiskolával. Ugyanakkor 1945 után a totális diktatúrára törekvő kommunista hatalom mindent megtett az egyházi intézmények és az egyháziak lejáratásáért, munkájuk akadályozásáért és korlátozásáért. Ezért került sor 1946-ban a cserkészet, a piarista diákszövetségek és más vallásos egyesületek betiltására, sőt az első koncepciós perekre is. 1948 tavaszán indult meg a kommunista hatalom végső támadása az egyházi iskolák ellen. Június 16-án az országgyűlés megszavazta az egyházi iskolák államosítását, amelyet azonnal végre is hajtottak. Veszprémben nemcsak a gimnázium, hanem a rendház egyes részeit is államosították, így a következő két év az épület felosztásáról folytatott hasztalan vitákkal, és újabb helyiségek államosításával telt el. Az állam 1948-ban minden szerzetestanárnak (még az igazgatóknak is) fölkínálta az előző beosztásuknak megfelelő állami kinevezést. Ezt azonban a püspöki kar és Tomek Vince piarista generális utasítására a piaristák (a hittanárok kivételével) sehol nem fogadták el, így Veszprémben sem. így az állami gimnázium tanári karában 113