Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
3. A késő lengyeli kultúra a Dunántúlon
ki fal 4 cölöphelyének külső kerülete eléri az 1 m-t, ezek szabálytalan formájúak, míg közepük kerek, 40 cm átmérőjű; a külső falak cölöphelyei (amelyek nem sarki helyzetűek) csak kicsi, 20 cm átmérőjű foltok. A cölöplyukak távolsága egymástól északon 1-1,20 m, az oldalfalaknál 1,20-2,20 m, mélységük a felszíntől 60-80 cm. A gödör legmélyebb részén a többinél sokkal mélyebb, a sorba nem illő cölöplyuk (szabályos kerek, átmérője 50, ill. 20 cm, 112 cm mélységű) jelzi, hogy a még friss gödör felett alátámasztásra szorult a tető. Hasonló épületek állhatták Ajka-Pál-major lelőhelyen is, mint két cölöplyuksor bizonyítja (20. kép). A 2. kutatóárok cölöplyuksora északkelet-délnyugati irányú, 6 nem egészen egy sorban húzódó 50-80 cm mélységű beásásból áll. A 4. árok cölöplyuksora határozottabb, 56 cm mélységben 6, egymástól egyenetlen távolságban lévő, többé-kevésbé szabályos kerek folt mélyedt egészen sekélyen a löszbe, és a sorra merőleges irányban volt 2 további cölöplyuk, így a ház kb. 10 m hosszú lehetett. Városlőd-Ujmajorban ugyancsak ilyen cölöpszerkezetű házrészletek kerültek elő. Két házról van szó, az 1. bizonytalan körvonalú, összefüggő házomladék 40 cm mélységben a feltárt terület északnyugati részén. Tájolása északnyugat-délkeleti. Az omladékot foltokban sikerült csak kibontani. Az omladék határait nem ismerjük minden szakaszon, de a jelek szerint méretei mintegy 8x7 m. A ház szerkezeti elemei bizonytalanok, az omladékréteg alatt talált cölöplyukaknak az összetartozása nem bizonyított. A ház nyugati cölöpsorából a 4-2. szelvényben 2 cölöplyukat találtunk meg. (Egy ovális, 80x60 cm méretű, 96 cm mélyet és egy kerek, 50 cm átmérőjű, 71 cm mélyet). A sorba illik a 3. árokban a déli metszetben kirajzolódó 74 cm mély cölöplyuk is. Ezzel a cölöpsorral párhuzamosan, 7,5 m-re keletre fut egy másik sor a 10-11. szelvényben. Ott 4 cölöp lyukat találtunk meg egymástól egyenetlen távolságban. Az így nyert falhossz kb. 7 m. Ugyanakkor az 5. szelvényben futó, a cölöpsorokkal párhuzamos árok és két igen mély (80 cm átmérőjű, kerek, 138 cm mély és egy 120 cm mély, 90x80 cm méretű, melynek belső mérete 60x50 cm) cölöplyuk más interpretáció lehetőségét veti fel. A 2. ház az előzőtől délre állt, két, egymástól 6 m-re futó cölöpsora északkelet-délnyugati irányú, az északi sorban 2, a déliben 3 cölöplyuk van, a nyugati falat további 2 cölöplyuk jelzi. A feltárt rész 6 mx5 m méretű. A ház erős tűzben égett le, és a jellegzetes égésmaradványok kapcsolják össze a jelenségeket. A ház belsejében nyitott szelvényünk leletmentes volt, a házhoz tartozó omladékréteg elpusztulhatott. Nem kizárt más értelmezés, miszerint az északi cölöpsor nem ehhez a házhoz tartozott, hanem a déli fala volt egy olyan háznak, melynek keleti falát a 10-11. szelvény cölöpsora alkotja, nyugati falát pedig a már említett 4-2-3. szelvények cölöpjei. Ez egy 8x7 m-es épület lenne, északnyugat-délkeleti tájolású. A rendelkezésre álló adatok nem teszik lehetővé az egyértelműbb értelmezést (21. kép). Szentgál-Fiizi-kúton még az előzőeknél is kisebb mértékben sikerült egy házmaradványt megfigyelni. Az 1986/1. árokban két foltban feltártunk egy 2 m x 1 m-es összefüggő paticsos omladékréteget, de a ház cölöplyukait nem találtuk meg. A házomladékokban több helyen nagyobb mennyiségben feltárt paticstöredékek alapján képet kaphatunk a fent alaprajzukban ismertetett épületek felmenő falairól is. A szentgáli ház omladékrétegében talált paticstöredékek és az egymástól távol álló oszlopok alapján fonott vesszőszerkezetű, agyaggal tapasztott, paticsfalra gondolhatunk. A Szentgál környéki feltárások tapasztalata szerint területünk agyagtalaja nehézzé teszi a neolitikus feltárásokon a földbe mélyedő házelemek maradványainak rögzítését. Nem ritka, hogy csupán az omladékréteg, a leégett házmaradványok jelzik az épületeket. / 0 2 m 19. kép: Szentgál-Teleki-dűlő, ház alaprajza Fig. 19: Szentgál-Teleki-dűlő, ground plan of the house 61
