Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)

2. A feltárások eredményei

A minta nagyságán kívül egyéb befolyásoló tényezők is felbukkantak. A kerámia töredékessége ugyancsak módosíthatja a képet, ezt is vizsgálni kellett, mert az, hogy mennyire aprózódtak a lelőhelyen az edények, befo­lyásolhatja a kerámiaformák azonosíthatóságának lehetőségét. Ha nagyon eltérő az azonosíthatóság lehetősége, akkor a statisztikai adatok értelmetlenné válnak. Az átlagos töredékméret nagyjából azonos a lelőhelyeken, bár vannak apró eltérések a legkisebb és legnagyobb darabok méretei között (2. diagram). Nagyjából azonos a töre­dékeknek egy-egy mérettartományban való aránya is, magasan a legtöbb a 2-4 cm közötti darab (3. diagram). A kiugró különbségek hiányát azzal lehet magyarázni, hogy a homogén edényállomány, a közel azonos falvastagság (7 mm körül) következtében az edények az eltöréskor hasonló módon viselkedtek. Szintén a töredékesség mérté­kével függ össze a perem-oldal-alj arány az egyes lelőhelyeken (4. diagram), és erősen befolyásolhatja a formai azonosíthatóság lehetőségét (5. diagram). Itt látjuk a két kisebb leletegyüttesnek a többitől való kisebb eltérését. A talajviszonyok szintén beleszóltak a kerámiaanyag értékelésébe. A festés például egyes helyeken teljesen lekopott, míg másutt megmaradt, vagy például a kerámia falvastagsága átlagosan mintegy 1 mm-rel kevesebb lett az egyik lelőhelyen (Szentgál-Füzi-kút) a talaj lekoptató hatása miatt. A lekopott felületű töredékek és a festettek száma fordítottan arányos (6. diagram). Megjegyzendő, hogy a felületre gyakorolt koptató talajhatás a kőanya­gon is érzékelhető. A Szentgál-Füzi-kúton talált kőeszközök kopásnyom-vizsgálatát végezte el Bácskay Erzsébet. Megállapította, hogy a talaj felülfényezte az eszközöket, használati kopásnyom csupán néhány esetben volt azo­nosítható. Mindezek a tényezők jól megmagyarázhatók, ugyanakkor a statisztikai összesítésben zavart okoznak. A mennyiségi összehasonlítás főként arra irányult, hogy a kirajzolódó mintázat mögött a kronológiai tényezőt mutassa meg. A fentiek alapján azonban látszik, hogy nem az az egyetlen módosító tényező. A telepleletek közötti különbségek nem vezethetők vissza tisztán kronológiai okokra, a környezeti tényezők hangsúlyosan jelen vannak, de számolni kell egyéb (pl. társadalmi) okokkal is. A kerámia datálását a kezdeti időben befolyásolta, hogy olyan archaikusnak ismert jelenségek voltak az anyagban nagy számban, mint a vékony falú kerámia vagy a festés. A zalaszentbalázsi késő lengyeli anyag ismeretében ma már látszik, hogy mindkét jelenség előfordul a lengyeli kultúra legvégén is (Bondár 1995, Bánffy 1995a), tehát önmagában ez nem zárja ki a lelőhelynek a késői fázisra való keltezését. 2.4.3. A lelőhelyek egymáshoz viszonyított helyzete a statisztikai összesítés eredményeinek tükrében Összesen mintegy 24 ezer kerámiatöredék került feldolgozásra. Ez a következőképpen oszlik meg a lelőhelyek között: (Csak azokat az objektumokat vontam be a vizsgálatba, amelyekből száznál több kerámiatöredék került elő.) Ajka-Pál-major: 1996. évi 4 és 1997. évi 6 objektumból összesen 10362 db. Ajka-Szent István u.: 1 gödör, 286 db kerámia. Szentgál-Füzi-kút: 5 objektum tartalmazott érdemleges mennyiségű kerámiát: 1860 db. 1.0. lg­2-g 4-g 7-g összes kerámia 388 104 155 394 819 Szentgál-Teleki-dűlő: 3 objektum anyaga szerepel (5686 db) 1 2 3 összes kerámia 5285 192 209 Városlőd: 7622 db Kaposvár-Gyertyános: 9 gödör tartalmazott száznál több kerámiatöredéket, összesen 6056 db-ot. oo 17. 18. 20. 23. összes kerámia 381 1319 264 1867 872 145 858 181 169 A kerámiaformákat illetően a lelőhelyek kerámiaanyagában nem fedezhetünk fel jelentős különbségeket (7. diagram), bár az azonosítható formák aránya változó, 10-20 % között mozog, ami annak tudható be, hogy a Szentgál-Teleki-dűlőn és a kaposvári anyagban ugyanolyan arányban több volt a peremtöredék (5. diagram). Városlődön a legkevesebb a töredékek között a megnevezhető forma, ezt nem magyarázza a peremtöredékek aránya. Valamennyi kerámiaanyagra jellemző a nem túl nagy formagazdagság. 11 edényformát lehetett statisz­38

Next

/
Thumbnails
Contents