Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
a szakasz végére utal, mert a ferde sávos mintán a színek felváltva jelennek meg, nem vörös alapon (21. tábla 7.). A többi festett töredék vörös alapon fehér mintás, a minta nem kivehető, mert a fehér festés csak foltokban maradt meg. Egy peremtöredéken látunk cikcakkmintát (esetleg meander töredékét) (32. tábla 2.). A sávos festés és a meanderminta a II. fázis uralkodó festésmotívuma (Pavúk 1981. 11. ábra 10-15., Tocik 1986. 2. ábra 7., 13.). Egy csőtalptöredéken megjelenik a fekete sávos festés is (32. tábla 8.). Nagyon ritka ez a szín, előfordul egyetlen töredéken a Veszprém-Felszabadulás úti anyagban (Raczky 1974. 199.) és Zalaszentbalázs-Szőlő- hegyi-mező anyagában több példányban (Bondár 1995. 55.). A festett kerámia 7 % feletti aránya elég magas ahhoz, hogy a II. fázisba soroljuk az anyagot. Mint az a II. fázisba sorolt lelőhelytől elvárható, igen magas a plasztikus díszítés aránya. A bütykök között megtaláljuk a korai fázis típusait (kerek, az edényfalba olvadó), de a II. fázis típusait is, mint a kerek, félgömbös, lapos tetejű, kétfelől benyomott, ritkán átfúrt. Érdekes egy hosz- szú alagútful (33. tábla 9.), ilyet Komjaticéről említ Anton Tocik (1986. 274.). A felfelé húzott háromszög alakú és a szarv alakú bütyök késői jellegzetesség a lengyeli kultúrában (Raczky 1974. 200.), itt csak kevés példányt találunk. Szintén késői jellegű a perem fölé nyúló bütyök, vagy nyúlvány (24. tábla 3., 31. tábla 7.), hasonló Tekenyén került elő (Simon 1987. 22. kép 5.), Veszprémben (Raczky 1974. 11. ábra 7.) és Brodzany lelőhelyen (Vladár-Krupica 1970. 9. ábra 6.). Jellemzően inkább a legkésőbbi lengyeli horizontból ismert a peremnek ez a díszítése (Bondár 1995. 68. tábla 155-156., 158., Bánffy 1995a. 88 tábla 82.). Kronológiai jelentőséggel bír, hogy nem jellemző a kiugró, hegyesedő bütyök, mely a többi Szentgál környéki lelőhely anyagában domináns. A kettős bütyök (25. tábla 10. 26. tábla 5.) nem ritka jelenség a kultúrában. A II. fázisba datálja anyagunkat a bütykök elhelyezkedése, nevezetesen a perem alatt és a hason két sorban (Kalicz 1969. 198.). A fültípusok közül említést érdemel az átfúratlan csőrös fül (29. tábla 8.), mely a II. fázisban bukkant fel (Kalicz 1969. 198.). Egyedi darab egybenyomkodott pontsorral díszített hastöredék (33. tábla 7.). Hasonló Tekenyéről ismert (Simon 1987. 17. kép 2.). Más lelőhelyekhez hasonlóan itt is gyakori a gyékénylenyomat az edényaljakon, ez általában a fiatalabb lengyeli kultúrában jellemző. Mindezek alapján látszik, hogy a leletanyag a fiatalabb lengyeli kultúra jellegzetes vonásait viseli magán. A festés és a plasztikus díszítés, valamint néhány korhatározásra alkalmas edényforma (rátett peremű gömbös tál, bikónikus edény, háromrészes edény befelé ívelt alsó résszel, állat alakú mécses) alapján a leletegyüttes a lengyeli kultúra II. fázisába keltezhető. A peremről induló fülű amfora a szakasz második felére szűkíti a keltezést. Vannak olyan elemei is az anyagnak, melyek a kultúra legkésőbbi horizontjában találnak párhuzamot. A lelőhelyen feltárt összesen 1281 db állatcsonttöredék túlnyomó többsége háziállatból származik (Bartosiewicz -Vörös 2009). házi db vad db szarvasmarha 885 őstulok 16 juh 323 gímszarvas 10 kecske 19 vaddisznó 10 kutya 12 róka 1 mezei nyúl 5 A háztartási hulladékot jelentő állatcsont leletek mellett előkerült néhány megmunkált csonttárgy is. Ezek őstulok és gímszarvas csontjából csiszolt vésők (33. kép, 34. kép), juh csontjából csiszolt tűk és árak (35. kép), valamint ékszerek, őstulok alsó metszőfogából és csontjából készült függők8 (36. kép). 2.2.4. Városlöd-Újmajor A vizsgált lelőhelyek közül itt tártuk fel a legnagyobb darabszámú leletanyagot (7416 db). A feltárt terület nagysága nagyjából azonos a Tűzköves-hegy körüli többi feltárás területével, tehát nem ez okozza az eltérést. Városlődön a többi lelőhellyel összehasonlítva sokkal intenzívebbnek mutatkozott a település, továbbá a rendkívül kemény talaj nem engedte a mélyebb művelést, és egy házomladékot eredeti helyzetében, bolygatatlanul sikerült megtalálnunk. 8 Az állatcsontok meghatározásáért Vörös Istvánnak (MNM) tartozom köszönettel. 28
