Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)

2. A feltárások eredményei

A leletanyag összetétele, állapota hasonló a többi feltáráson tapasztaltakhoz. A kerámia erősen töredezett, az átlagos méret 35,7 mm, ennél csak az ajkai átlagméret kisebb (34,55 mm). A kemény talaj ártalmára volt a ke­rámiának, a felület az anyag közel 20 %-án kopott, de a többi esetében is ritka a szépen kidolgozott felület. A kerámia barna, sárga, szürke és sötétszürke színű, nagyobbrészt homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, de viszonylag sok a kavicsot is tartalmazó anyag. Kerámiaformák: Az erős töredezettséggel magyarázható, hogy a 10 %-ot sem éri el azoknak a töredékeknek száma, melyek alapján meghatározható az edény formája. Erre a leletanyagra is jellemző, mint a többire, hogy a formakincs szegényes, néhány alapformából áll. Legnagyobb gyakoriságú a tó/töredék, azon belül is a csonkakúpos tál. A csonkakúpos tálak közé soroljuk a széles szájnyílású, egyenes falú peremtöredékeket (33. tábla 4-6.), vannak kifelé ívelt pereműek és enyhén befelé íveltek. Kisebb számban előfordulnak profilált tálak (33. tábla 1.), félgömbös tálak (35. tábla 2.), be­húzott peremű, gömbös testű tálak, rátett peremű, gömbös testű tálak (35. tábla 4.), S profilú tálak. Kevesebb a mély tál, és ritkának mondható a bikónikus, behúzott peremű kis tálka (35. tábla 1.). A behúzott peremű tálak között van egy figyelemre méltó töredék. A perem alól indul és felfelé irányul rajta egy széles szalagfül (39. tábla 1.). A tálperemek széles mérettartományt képviselnek, némelyik csonkakúpos tál egészen nagy, de vannak igen kis peremtöredékek is, melyek azonban kidolgozásukat tekintve nem tartoznak a finom kerámia közé. A tálak kiegészítői a csőtalptöreáékek, melyek ívelt vállúak vagy lefelé szélesedő, kihajló aljúak (36. tábla 1-4.). A második leggyakoribb forma a fazék (fi. tábla 1-6.). Mindhárom alaptípus, a kihajló peremű, a tölcséres nya­kú és a hengeres nyakú megtalálható a lelőhelyen. Kisebb és nagyobb méretű, durvább kidolgozású töredékeket sorolunk ide. Jellemző a lelőhelyre az éles nyaktörésű profil, amikor a nyak éles szögben vált át a kissé domború vállba (37. tábla 2., 41. tábla 7.; 37. kép). Gyakori a plasztikus dísz és a perem díszítése ezeken a töredékeken. Bikónikus edény: teljes edény nem került elő, a bikónikus hastöredékek (40. tábla 3., 9., 41. tábla 6.) gyakori­sága miatt szerepel ez a forma elsősorban, de a listára való felkerülést igazolja, hogy a peremek között van olyan behúzott peremű nagyobb edény darabja, mely bikónikus. A behúzott peremű tálaknál nagyobb edényről van szó, éles hasvonallal. A töredékeken gyakori a bütyök. A bikónikus hastöredékek jó része valószínűleg inkább fazekakhoz tartozott. Váza: nagyobb edények töredékei tartoznak ide kihajló peremmel vagy hengeres nyakkal, a nyak ívelten hajlik át a domború vállba, a has nyomott gömb formájú, vagy felső része domború, alsó része pedig egyenes, merede­ken fut le az aljhoz (33. tábla 7., 35. tábla 10.). Ez utóbbi darabok mindig a hasvonalon törnek szét, ahol a fazekas összeillesztette a részeket. Jól égetett, jól kidolgozott darabok minden esetben. Amforák kihajló peremű vagy tölcséres nyakú változatban, domború vállal. Jellemzőjük a peremről vagy vállról induló fül (37. tábla 9., 38. tábla 3., 5.). Kanalak tartoznak még a házi kerámiához, valamennyi nyélcsöves típus (42. tábla 1-5.). A nyél általában rövid, jellemző a nyél szélének lekerekítése, a kanálrész félgömbös. Erősen töredékes állapotban került elő 27 darab, egy azonban nagyjából ép, ez egy cölöplyukban volt (45. tábla 6.). A kanala félgömb alakú, a nyél rövid, kissé kiszé­lesedő, jellegzetessége, hogy a nyél a kanálrész fölé magasodik. Szűrőtöredékek: kevés ilyen darabot találtunk, kis töredékek, az edényforma nem rajzolódik ki belőlük (41. tábla 1-2.). Egy hengeres, kiszélesedő aljú töredéket fedőgombként határozhatunk meg (36. tábla 5.). A leletanyagban meglehetősen magas a finom kerámia aránya, megközelíti a 20 %-ot. Az 5 rnm-t meg nem haladó falvastagságú, homokkal soványított anyagú töredékeket soroljuk ide. A legtöbbje apró oldaltöredék vagy kihajló perem, pontosabbat nem mondhatunk róluk, néhány típus mégis meghatározható. Háromrészes edény: kihajló peremű, domború vállú, befelé ívelt alsó részű forma. Néhány ilyen töredékünk van (43. tábla 5-7., 12.). Pohár, sok kis bikónikus oldaltöredék van az anyagban, illetve gömbös hastöredék, melyeket ide sorolhatunk (43. tábla 8-10., 16-22.). Kis váza: a nagy vázához hasonló forma. Több kis peremtöredék tartozik ide (43. tábla 3-4.). Egyéb kerámialeletek: orsógombok: nyomott gömb és hengeres formájú (41. tábla 4-5.); orsókarikák: átfúrt, másodlagosan felhasznált edénytöredékek (41. tábla 3.). 29

Next

/
Thumbnails
Contents