Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
A leletanyag összetétele, állapota hasonló a többi feltáráson tapasztaltakhoz. A kerámia erősen töredezett, az átlagos méret 35,7 mm, ennél csak az ajkai átlagméret kisebb (34,55 mm). A kemény talaj ártalmára volt a kerámiának, a felület az anyag közel 20 %-án kopott, de a többi esetében is ritka a szépen kidolgozott felület. A kerámia barna, sárga, szürke és sötétszürke színű, nagyobbrészt homokkal és kerámiazúzalékkal soványított, de viszonylag sok a kavicsot is tartalmazó anyag. Kerámiaformák: Az erős töredezettséggel magyarázható, hogy a 10 %-ot sem éri el azoknak a töredékeknek száma, melyek alapján meghatározható az edény formája. Erre a leletanyagra is jellemző, mint a többire, hogy a formakincs szegényes, néhány alapformából áll. Legnagyobb gyakoriságú a tó/töredék, azon belül is a csonkakúpos tál. A csonkakúpos tálak közé soroljuk a széles szájnyílású, egyenes falú peremtöredékeket (33. tábla 4-6.), vannak kifelé ívelt pereműek és enyhén befelé íveltek. Kisebb számban előfordulnak profilált tálak (33. tábla 1.), félgömbös tálak (35. tábla 2.), behúzott peremű, gömbös testű tálak, rátett peremű, gömbös testű tálak (35. tábla 4.), S profilú tálak. Kevesebb a mély tál, és ritkának mondható a bikónikus, behúzott peremű kis tálka (35. tábla 1.). A behúzott peremű tálak között van egy figyelemre méltó töredék. A perem alól indul és felfelé irányul rajta egy széles szalagfül (39. tábla 1.). A tálperemek széles mérettartományt képviselnek, némelyik csonkakúpos tál egészen nagy, de vannak igen kis peremtöredékek is, melyek azonban kidolgozásukat tekintve nem tartoznak a finom kerámia közé. A tálak kiegészítői a csőtalptöreáékek, melyek ívelt vállúak vagy lefelé szélesedő, kihajló aljúak (36. tábla 1-4.). A második leggyakoribb forma a fazék (fi. tábla 1-6.). Mindhárom alaptípus, a kihajló peremű, a tölcséres nyakú és a hengeres nyakú megtalálható a lelőhelyen. Kisebb és nagyobb méretű, durvább kidolgozású töredékeket sorolunk ide. Jellemző a lelőhelyre az éles nyaktörésű profil, amikor a nyak éles szögben vált át a kissé domború vállba (37. tábla 2., 41. tábla 7.; 37. kép). Gyakori a plasztikus dísz és a perem díszítése ezeken a töredékeken. Bikónikus edény: teljes edény nem került elő, a bikónikus hastöredékek (40. tábla 3., 9., 41. tábla 6.) gyakorisága miatt szerepel ez a forma elsősorban, de a listára való felkerülést igazolja, hogy a peremek között van olyan behúzott peremű nagyobb edény darabja, mely bikónikus. A behúzott peremű tálaknál nagyobb edényről van szó, éles hasvonallal. A töredékeken gyakori a bütyök. A bikónikus hastöredékek jó része valószínűleg inkább fazekakhoz tartozott. Váza: nagyobb edények töredékei tartoznak ide kihajló peremmel vagy hengeres nyakkal, a nyak ívelten hajlik át a domború vállba, a has nyomott gömb formájú, vagy felső része domború, alsó része pedig egyenes, meredeken fut le az aljhoz (33. tábla 7., 35. tábla 10.). Ez utóbbi darabok mindig a hasvonalon törnek szét, ahol a fazekas összeillesztette a részeket. Jól égetett, jól kidolgozott darabok minden esetben. Amforák kihajló peremű vagy tölcséres nyakú változatban, domború vállal. Jellemzőjük a peremről vagy vállról induló fül (37. tábla 9., 38. tábla 3., 5.). Kanalak tartoznak még a házi kerámiához, valamennyi nyélcsöves típus (42. tábla 1-5.). A nyél általában rövid, jellemző a nyél szélének lekerekítése, a kanálrész félgömbös. Erősen töredékes állapotban került elő 27 darab, egy azonban nagyjából ép, ez egy cölöplyukban volt (45. tábla 6.). A kanala félgömb alakú, a nyél rövid, kissé kiszélesedő, jellegzetessége, hogy a nyél a kanálrész fölé magasodik. Szűrőtöredékek: kevés ilyen darabot találtunk, kis töredékek, az edényforma nem rajzolódik ki belőlük (41. tábla 1-2.). Egy hengeres, kiszélesedő aljú töredéket fedőgombként határozhatunk meg (36. tábla 5.). A leletanyagban meglehetősen magas a finom kerámia aránya, megközelíti a 20 %-ot. Az 5 rnm-t meg nem haladó falvastagságú, homokkal soványított anyagú töredékeket soroljuk ide. A legtöbbje apró oldaltöredék vagy kihajló perem, pontosabbat nem mondhatunk róluk, néhány típus mégis meghatározható. Háromrészes edény: kihajló peremű, domború vállú, befelé ívelt alsó részű forma. Néhány ilyen töredékünk van (43. tábla 5-7., 12.). Pohár, sok kis bikónikus oldaltöredék van az anyagban, illetve gömbös hastöredék, melyeket ide sorolhatunk (43. tábla 8-10., 16-22.). Kis váza: a nagy vázához hasonló forma. Több kis peremtöredék tartozik ide (43. tábla 3-4.). Egyéb kerámialeletek: orsógombok: nyomott gömb és hengeres formájú (41. tábla 4-5.); orsókarikák: átfúrt, másodlagosan felhasznált edénytöredékek (41. tábla 3.). 29
