Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
2.1.5. Ajka-Szent István u. (3. lelőhely) Pince átalakítása során kerültek elő a leletek 1998-ban a metszetfal tanúsága szerint egyetlen nagy gödörből. A tulajdonos a pincét már kibővítette, amikor a leletek előkerülését jelentette, így csak az általa összegyűjtött és a még el nem szállított kiszórt földből kiválogatott anyag került a múzeumba, a gödör anyagának csak töredéke. (17. kép) 2.2. A feltárt leletanyagok összefoglalása iMé/t tt/v t»l«*ny \m/i. l960f mryi *•“*' ' 9 ■ í'~: • (WOl ,02-;'M7/s 2.2.1. Ajka-Pál-major A lelőhely a nagyobb területűek közé tartozik a vizsgált települések között, de a kitelj edés meghatározásakor a fekvése miatt számolnunk kell az erózió hatásával. Foltokban találunk a felszínen leleteket, a kutatóárkokban tapasztaltak szerint is igen laza a településszerkezet, a települést semmiképpen sem lehet a sűrűn lakott nagy lelőhelyek közt említeni. 1996-ban és 1997-ben folytattunk feltárást, nem egy tömbben. A feltárt kerámiaanyag mennyisége ezen a lelőhelyen a legnagyobb. Az első év kevés kerámiát eredményezett, a leletanyag összetételében, jellegében a korábban Szentgál-Füzi-kúton találtakkal látszott teljesen azonosnak. A leletanyag jellemzője, hogy az agyagtalaj károsan befolyásolta a kerámia állapotát, ugyanúgy az állatcsontokét is. Összesen 6 darab állatcsontot találtunk, fogakat és hosszúcsontok maradványait csupán. A csont hiánya szintén a talaj pusztító hatásának tudható be. A kerámia barna, szürke, sárga, vörös színű, a sová- nyító anyagok közül a kerámiazúzalék van többségben, közel azonos a csak homokkal és a kaviccsal is kevert anyagú kerámia mennyisége. A talaj hatásával magyarázhatjuk a lekopott felületű kerámia arányát, mely ebben az anyagban a legmagasabb a vizsgált együttesek közül. A lekopott felület okozza az átlagos falvastagság alacsony értékét is (6,4 mm), Szentgál-Füzi-kút produkált csak kisebb értéket (6,1 mm), ahol hasonló talajviszonyokkal szembesültünk. Megjegyzendő, hogy a lelőhelyeken az 5 mm-nél vékonyabb falú kerámia aránya közel azonos (kivéve Füzi-kutat, ahol alacsonyabb) - tehát az átlagos fal- vastagságot ez az érték nem befolyásolta. A kerámia igen töredékes, ebben az anyagban mértük a legkisebb átlagos méretet (34,55 mm). Még egy jellemzője van a leletanyagnak, itt a legalacsonyabb az azonosítható edényfajták aránya, 7 %, mely szintén a töredékesség rovására írható. 1997-ben folytatódott a feltárás, JLtftfc-80 1986/2 9. kép: Szentgál-Füzi-kút, a feltárt objektumok Fig. 9: Szentgál-Füzi-kút, the uncovered features 18
