Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)

2. A feltárások eredményei

10. kép: Szentgál-Füzi-kút, a lelőhely Fig. 10: Szentgál-Füzi-kút, the site

akkor lényegesen nagyobb mennyiségű leletanyag került elő, mint az előző évben, és ráadásul nagyobbrészt egyetlen gödörkomplexumból. Ez a leletegyüttes sokkal gazdagabb, mint a korábbi, főként a kerámia díszítésében jelentkezik a gazdagság. Okozza ezt a nagyobb darabszám, mert több kisebb objektumból általában nem kerül elő olyan széles spektrumú leletanyag, mint egy nagyobból. A kerámia technikai jellemzői nem változtak a nagyobb mintában, változott viszont a talaj erodáló hatásának mértéke. A nagy szemétgödörben a szervesanyag bekerülése miatt nem olyan drámaian változott meg a kerámia felülete. A nagyobb minta a töredékességben mutatkozó eltérést is kiegyenlítette. Az azonosítható formák aránya azonban a teljes anyagban is alacsony, bár már nem a legalacsonyabb.

Kerámiaformák:

Az azonosítható edényformáknak többsége tál. A tálak között legtöbb természetesen a csonkakúpos tál, mert a kisebb peremtöredékekből is viszonylag köny- nyen azonosítható (1. tábla 5., 3. tábla 2-7., 4. tábla 3., 5. tábla 1., 3., 6.). Pereme egyenes vagy kihajló. Találunk néhány kisebb-nagyobb profilált tálat (1. tábla 11., 3. tábla 3., 4. tábla 2., 8., 5. tábla 6.), ennek egy változata a hengeres felső részű, csonkakúpos aljú tó/forma (1. tábla 9., 3. tábla 1.). Előfordul a befelé

11. kép: Szentgál-Teleki-dűlő, a lelőhely a feltárt szelvénnyel Fig. 11: Szentgál-Teleki-dűlő, the site with the uncovered cutting

19