Regenye Judit: Kő és agyag. Település és életmód a neolitikum-rézkor fordulóján a Dunántúlon (Veszprém, 2011)
2. A feltárások eredményei
lasztani, csupán az 50-70 cm mélységben következő löszbe mélyedő gödöraljak voltak elkülönítve megfigyelhetőek. (7. kép) 2.1.2. Szentgál-Füzi-kút (5. lelőhely) (8. kép) A megkutatott terület (9. kép) nem túl nagy és nem összefüggő, emiatt csupán egyetlen olyan objektumot találtunk, amely házként értelmezhető, a csekély mélység miatt a ház és a gödrök nagyobbik része a szántás és az erózió áldozatául esett. A feltárt 13 gödör közül 1 késő bronzkori, a többi a lengyeli kultúra fiatalabb időszakából való. A telep területéről két sírt ismerünk. Az l.( hamvasztásos) sír jórészt megsemmisült, egyetlen edény volt a melléklete. A 2. sír (csontvázas) a meredek domb oldalán lefutó, már a telep életében betöltődött vízlevezető árok alján feküdt, másodlagos helyzetben. A talaj összetétele miatt a lelőhelyen az állatcsont teljesen megsemmisült (Regenye 1993- 94, Biró 1993-94). (10. kép) 2.1.3. Szentgál-Teleki-dűlő (6. lelőhely) (11. kép) Viszonylag kis területű, de igen gazdag lelőhely. Talajadottságai révén kiemelkedik a többi lelőhely közül, mert jó minőségű barna föld alkotja a kultúrréteget, nem pedig a többi lelőhelyen megismert vörös agyag, és ennek következtében mind a kerámia festése, mind az állatcsontanyag megőrződött benne. A település centrumában húzott szelvényeinkkel feltártunk egy 11x9 m-es összefüggő felületet (12. kép), melyben egy hatalmas gödör és egy arra épült nagyjából 10x8 m-es cölöpszerkezetes ház került elő, valamint kutatóárkokkal igyekeztünk a házhoz tartozó gazdasági terület határát megismerni. A kutatóárkok tanúsága szerint 25 m távolságban újabb ház található, a köztük levő terület leletmentes. A korábban kutatott településen ugyanezt a települési struktúrát tapasztaltuk, az objektumok 1-1 zárt körben csoportosultak. A gödörkomplexum leletanyagban igen gazdag, különösen a kőanyag - mind a pattintott, mind a csiszolt - figyelemre méltó. (13. kép) 2.1.4. Városlőd-Ujmajor (10. lelőhely) (14. kép) A lelőhelyen a két szezonban sikerült egy összefüggő, nagyjából 16x9 m-es felületet feltárni (15., 16. kép). A terepbejárás alig eredményezett felszíni leletet - mint később kiderült, a szántás alig érintette a kultúrréteget. Ennek oka az, hogy az igen kemény talajjal a gép nem tudott megbirkózni. Helyenként érintetlenül találtuk a gö6. kép: Ajka-Pál-major, a feltárt objektumok Fig. 6: Ajka-Pál-major, the uncovered features 16
