Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Bevezető - Gyáni Gábor: A polgári átalakulás problémái
GYÁNI GÁBOR A polgári átalakulás problémái A polgárosodás kifejezés jellegzetesen magyar és közép-európai terminus, ami angol nyelvre például közvetlenül le sem fordítható; ha mégis megpróbálkozunk átültetésével, akkor egyedül a francia embourgeoisement-nal lehet visszaadni. Nem lehetünk azonban teljesen bizonyosak benne, hogy az angolszász közönség valóban érti is a kifejezést. A polgárosodás valójában a piaci gazdaságba, a tőkés társadalomszervezetbe, valamint az alkotmányos-liberális és demokratikus államszervezetbe és politikai kultúrába való átalakulás folyamatát jelöli. A polgárosodás címén azonban úgy beszélhetünk az egyikről vagy a másikról, hogy akár nem is érintjük az összes többivel fennálló kapcsolatát. A szorosan gazdaságtörténeti megközelítés, a ráépülő történetszemlélet, ami évtizedekig monopolizálta nálunk a kérdés historikumát illető történetírói beszédet, magát a modernizációt vizsgálta, amin piacosodást értett, így, amikor időnként sort kerített másnak, például a társadalomnak a vizsgálatára is, jószerivel megelégedett azzal, hogy a foglalkozási statisztikát felhasználva az osztálystruktúrát azonosítsa. Ez egyúttal jól megfelelt annak a marxista ihletésű meggyőződésének is, amely a piaci rendszert csupán az osztálystruktúrával tudta fogalmilag összekapcsolni; s mivel e történészeket gazdaságtörténeti tapasztalataik arról győzték meg, hogy a kiegyezést követően így vagy úgy a piac lett nálunk is a gazdaság mérvadó intézményévé, egy pillanatig sem volt előttük kétséges, hogy a társadalmi makroszerkezet osztály jellegű képződmény. A polgárosodás ebben a perspektívában, ahogy azt Erdei Ferenc már az 1940-es években előre vetítette, azt jelentette, hogy a társadalmi csoportszerkezet előbb vagy utóbb szükségképpen a polgár-proletár kettősségnek megfelelő struktúrában nyilvánul meg; ez pedig normaként ahhoz is mércéül szolgált, hogy megítéljék polgárosodottságunk előrehaladottságát, illetőleg társadalmi fejlődésünk visszamaradottságát. 13