Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

faültetés, a Sóstó gondozása voltak legfontosabb feladataik. Pénzügyi fedezettel nem rendelkeztek, így a közgyűlés biztosította a fejlesztéshez szükséges összegeket. A neoabszolutizmus alatt is folyamatosan működött a testület. Újjáalakítására, az új községi szabályok értelmében, 1852. január 22-én került sor. Az utak, utcák rendezésére felügyelő bizottság elnöke később Gilly János lett, tagjai: Say Ferenc, Tschida János, Bula Teofil, Námessy Ferenc, Theiller Lőrinc, Schönvizner Ferenc, Blauhorn Ferenc voltak. A tanácskozásokra az említett tagokon kívül a polgármestert és a város építészeit is meghívták.

6 A városszépítésre 1853-ban egy küldöttséget is felállítottak, amelynek feladata a faültetések szorgalmazása volt.

7 A faültetések ellenőrzését később a városi mérnökre bízták. Ezzel egy időben a háztulajdonosokat kötelezték, hogy házaik elé fákat ültessenek.

8 Az alkotmányos élet újraindultával - vagy ahogy akkor mondották: a „közel 12 bús évek lefolyása után" - készített szervezési szabályrendeletben is teret nyert a szépítés ügye. Az 1861. március 4-én önálló szakosztály alakult, amelynek elnökévé a közgyűlés Braun ./ózse/tanácsnokot választotta. Tagjai között a már említett két személyen kívül Havranek Antal kőfaragót, a későbbi polgármester nagybátyját találhatjuk, valamint Felmayer Istvánt, aki hamarosan a város leggazdagabb családjának feje, a virilisek virilise lett. Rajtuk kívül feltétlenül meg kell említenünk gróf Zichy Jenői, akit elsősorban az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás, majd az 1885. évi budapesti országos kiállítás szervezőjeként ismer a várostörténeti és az országos szakirodalom egyaránt. A szakosztály rendszabást is készített, amelyet a közgyűlés kisebb módosítással jóváhagyott.

9 Felügyeletük alá helyezték a város egyik kedvelt kirándulóhelyét, a Sóstót.

10 A testület működésének rövid ideje alatt a járdaépítést, az alagcsatornázást, a külvárosi járdák felmurvázását és az utak mentén lévő árkok tisztítását szorgalmazta. Az elképzelések azonban részlegesen valósultak meg.

11 A testület működését személyi ellentétek is terhelték. Szász Ferenc képviselő Braun József tanácsnok ellen emelt kifogást, azzal vádolta, hogy törvénytelenül működik és „ basáskodik" a bizottsági üléseken.

12 282