Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

A provizórium bevezetésével a szakosztály tevékenysége hoszszasan szünetelt, újjáalakítására csak 1863-ban került sor. A városrendezés feladatát a gazdasági szakosztállyal közösen látta el, hatáskörük nem különült el egymástól, számos átfedést találhatunk. A gazdasági szakosztály hatáskörébe elsődlegesen a középületek, utak, csatornák, hidak karbantartása tartozott. Az építészeti szakosztály ezen kívül a magánépítkezések terveinek felülvizsgálatával és a város által eszközölt nagyobb építkezések megvitatásával, azok építészeti tárgyalásával, véleményezésével is foglalkozott. A kiegyezést követő közigazgatási szervezeti változások során e feladatok ellátása, a korábbi önálló szervezéssel szemben (a közlekedési- és közmunkaügyi szakosztállyal összevonva) a szépítészeti és középítészeti szakosztályhoz tartozott. A szakosztályokat a közgyűlés választotta a „fontosabb s külön szakképzettséget, vagy tudományos műveltséget igénylő tárgyak előleges megvitatása s felderítése tekintetéből". A szépítészeti és középítészeti szakosztály 12 tagból állt. Elnökét saját kebeléből választotta. Egyes esetekben a szakosztályt kiegészítették olyan „szakférfiakkal" is, akik a testületnek nem voltak tagjai, de a kérdéses ügyben véleményüket szükségesnek tartották figyelembe venni. A közgyűlés a határozathozatal előtt az illetékes szakosztály véleményét köteles volt kikérni.

13 Az 1878-as szervezési szabályrendelet jelentősebb változásokat vezetett be. A szakosztályok száma jelentősen csökkent. A fennmaradó ötből, kettő a középítészeti és a szépítészeti szakosztály a városrendezéssel foglakozott. Ez is mutatja, jelzi a városfejlesztés, tervezés szerepét a törvényhatóság munkájában. A szakosztály 1896-ig tevékenykedett ebben a formában. Ekkor különvált, és mint szépítészeti szakosztály működött 1906-ig, amikor megszüntették. 1911 -ben az éppen égető feladatok megoldására utcarendező és szépítő bizottság formájában született újjá. Ennek okait főként abban kereshetjük, hogy a vízvezetéki és csatornázási munkálatok során a város egyik legsürgősebben megoldandó problémája a feldúlt utcák helyreállítása volt. A városrendezés feladatait azonban a fenti szakosztály a gazdasági szakosztállyal közösen végezte. 283