Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Struktúra és mobilitás - Nagy Mariann: A Dunántúl társadalmának polgárosodása az 1862. évi birodalmi adóstatisztika tükrében
Az iparosok jövedelme viszont jelentősen elmaradt az ausztriai tartományoké mögött. Az 1000 lakosra jutó adózók száma (4. táblázat és 3—4. ábra) a polgári jellegű jövedelemforrásokból élő adózók sűrűségét mutatja. Az előző mutatóhoz képest jelentős a különbség az egyes régiókat tekintve. A birodalom osztrák tartományaiban az adózók sűrűsége kétszerese a magyarországinak, Erdélyben pedig fele annak. Horvátország ebben a tekintetben már jelentős mértékben megelőzi Erdélyt, de elmarad a Dunántúl mögött. E mutató vizsgálatából kiderül, hogy bár a Dunántúlon Horvátországhoz hasonlóan egy adózóra alacsonyabb összeg jutott, mint Erdélyben, az adózók sűrűsége viszont több mint kétszerese az erdélyinek, azaz az erdélyi polgárság gazdagabb, de viszonylag jóval kisebb számú volt, mint a dunántúli illetve horvátországi. Magyarország egyéb régióival összehasonlítva az 1000 lakosra jutó adózók számajóval magasabb a Dunántúlon, mint máshol. A Dunántúlon és a szomszédos tartományokban (Krajna, Stájerország) a polgárság gazdaságilag azonos helyzetű lehetett, de az 1000 lakosra jutó adózók száma a Dunántúlon csak fele a két szomszéd tartományénak. Az 1000 lakosra jutó adóösszeg (5. táblázat és 5-6. ábra) olyan összetett mutató, amely a polgári elemek sűrűségét és közvetve a jövedelmi helyzetét is mutatja. Bécsnek köszönhetően Alsó-Ausztriábanjutott a legmagasabb összeg, 3484 Ft ezer lakosra, amint Magyarországon is a budai és a pesti adókörzetekben találjuk a legmagasabb értéket. A Monarchia nagy kikötője, Trieszt városa miatt ugyancsak magas az adóösszeg a Tengermelléken. A Dunántúl ez esetben is elmarad a szomszédos osztrák tartományoktól, de első helyen áll Magyarország többi régiói, valamint Erdély és Horvátország előtt. Ezek után érdemes közelebbi pillantást vetnünk egyrészt a Dunántúlra és megvizsgálni, hogy vajon ezen a nagytájon belül milyen regionális különbségek voltak, másrészt arra, hogy milyen foglalkozást űztek az általunk vizsgált adózók, illetve volt-e különbség az egyes foglalkozási csoportok jövedelmi helyzete között (6. táblázat és a 2. ábra). A négy dunántúli adókörzet közül 76