Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Nagy Mariann: A Dunántúl társadalmának polgárosodása az 1862. évi birodalmi adóstatisztika tükrében

önálló vállalkozóként dolgozó tanárok (az iskolákban alkalmazottak nem fizettek jövedelmi adót), az írók, művészek. Szembetűnő, hogy az első csoporton belül (Gewerbe) a jövedelmek jóval alacsonyabbak voltak, mint a másodikban (Commerzialgewerbe). A négy dunántúli adókörzetben - amelyek lakossága 1862-ben megközelítette a 2 milliót - több mint 43 ezren fizettek jövelemadót: csaknem 27 ezren iparűzésből származó jövedelem után, 10 ezren kereskedelmi, 4 ezren vendéglátóipari tevékenység után. 1700 adózó földet és állami regálékat, jövedékeket bérelt, az értelmiséginek minősíthető adózók száma pedig mintegy ezerre rúgott. A Magyar Korona országaiban (13,4 millió lakos) az adófizetők száma 240 ezer volt, az egész Habsburg-Birodalomban (36,3 millió lakos) pedig 995 ezer. (2. táblázat) Az egy adózóra jutó jövedelmi adóösszeget nézve (3. táblázat és 1-2. ábra) feltűnő, hogy Ausztriában majdnem kétszer akkora összeg jutott egy adózóra, mint Magyarországon. Még Erdélyben is valamivel magasabb összeget jelez a mutató a magyarországinál, ami elsősorban az erdélyi szász ipar fejlettségével magyarázható. Magyarországon a budai és pesti adókörzet messze kiemelkedik a többi közül, ami annak köszönhető, hogy Buda illetve Pest ekkor már az ország legjelentősebb gazdasági központja, itt találhatók a legnagyobb hazai részvénytársaságok igazgatóságai és itt működnek a jelentősebb magánvállalkozók (nagykereskedők, építési vállalkozók, építőanyaggyárosok és -kereskedők). Ausztriában Alsó-Ausztria (Bécs révén) és a Tengermellék (Trieszt révén) emelkedik ki a többi tartománynál négy-ötszörte magasabb átlagos adójával. Hol helyezkedik el a Dunántúl a birodalom tartományaival összehasonlítva? Míg Erdélyhez képest a Dunántúlon kevesebb adó jutott egy adózóra, addig Magyarország egyéb régióival szemben a Dunántúlon magasabb az átlagos adó összege. A szomszédos Krajna és Stájerország mutatói kis mértékben meghaladják ugyan a dunántúli értéket, de igen közel állnak hozzá. A kereskedelemben és a rokon tevékenységekben a dunántúli polgárság jövedelmi szintje nemcsak a hazai átlagnál volt magasabb, hanem - Alsó-Ausztria és a Tengermellék kivételével - az ausztriai tartományokhoz képest is. 75