Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Szalai Károly: A társadalmi mobilitás iránya Székesfehérváron 1900–1918

Fehérvár urbanizációját és a településhierarchiában elfoglalt kedvező helyét (részleges értékű centrumjellegét) elsősorban közlekedési, kereskedelmi, hitel- és igazgatási tevékenységének köszönhette. c) Földrajzi helyzete, gazdasági és természeti feltételei együttesen azt eredményezték, hogy a 20. század elején (Fejér megyéből) a fővárosba vezető fontosabb vasúti és közúti vonalak többsége átszelte a várost. Éppen a fővárosba futó centrális úthálózat teszi ma is Fehérvárt a „Dunántúl kapujává". d) A kedvező forgalmi helyzet hagyományosan fejlett kereskedelmi központtá formálta a várost. 1920-ban 394 vállalat, zömében kisvállalkozás működött a kereskedelem és a hitelélet területén. A főváros árnyékában ugyan meg kellett elégednie a másodrendű centrum szerepével, azonban hitelintézetei, differenciált üzlethálózata, országos és heti vásárai jelentős kereskedelmi vonzáskörzetet biztosítottak számára. 1910-ben a városban nyolc hitelintézet, illetve az Osztrák-Magyar Bank önálló fiókja intézte a lakosság pénzügyeit.

5 e) A városodás további forrása volt a kiépülő polgári és katonai igazgatás „centrum-igénye", mely számos intézmény letelepítését eredményezte a kedvező fekvésű városban. Századunk elején 13 regionális hatáskörrel rendelkező és 16 megyeszékhely szintű intézményt - közte két törvényhatóságot - találunk itt.

6 п. Népesedési viszonyok: Székesfehérvár lakosságának a száma 1870 és 1920 között 22 863 főről 39109 főre emelkedett, azaz 72,4%-kal nőtt.

7 Eközben Fejér megye népessége 28,6%-kal gyarapodott. A vizsgált időszakban - 1900 és 1920 között - a városban 21,5%-os növekedés figyelhető meg. Egyébként ezen időszak első évtizedére esett a századforduló legdinamikusabb népességnövekedési szakasza, de éppen a második évtizedben figyelhető meg (a világháború következtében) a legnagyobb mértékű megtorpanás is. 60