Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Szalai Károly: A társadalmi mobilitás iránya Székesfehérváron 1900–1918

1910-ben Fehérvár népsűrűsége 305 fő/km

2

, tehát sokkal kisebb volt, mint a másik két nagy dunántúli városé, Győré és Pécsé. A békés évtizedekben a város a lélekszám növekedését nagyrészt természetes szaporodásának köszönhette: az 1890 és 1910 közötti két évtizedben a tényleges szaporulatból, 7863 főből a születési többlet 5166 fő, azaz 67,2% volt; a maradvány 32,8% a vándorlási különbözetből adódott. A világháború évtizedében a tényleges szaporodás visszaesett: 2484 főt tett ki, ezer lakosra számítva 6,8 főt. A növekedés azonban ekkor már kizárólag a vándorlási nyereségből származott. Egy korabeli tanulmány szerint „a háború által előidézett járványok és a születések hiánya miatt a halálozások száma Székesfehérvárott 44-el felülmúlta a születésekét, ami a város mintegy 1100 hősi halottjával együtt 3,1%-os veszteség."

8 A vándorlási nyereség legnagyobb „tételét" a Fejér megyéből érkezett 5552 fő képezte, míg a legnagyobb veszteséget a fővárosba távozó 3930 fő jelentette. Itt kell megemlíteni, hogy Budapest - az ország megyéi közül - a legnagyobb vonzerőt éppen Fejér megye népességére gyakorolta. 1910 és 1920 között 28 329 fő volt a főváros vándorlási nyeresége Fejér megyével szemben (a sorrendben Veszprém megye következett) .

9 Míg 1910-ben - városunkban - 1000 férfira 992 nő jutott, addig 1920-ban már 1013. A nőtöbblet a „férfifaló" világháborúval áll kapcsolatban. Feltűnő, hogy amíg 1910-ben 100 fő 15-50 éves korú nő közül 72 már házas, addig 1920-ban csak 50 a férjezett. Megnőtt a korosztályban, 23,9%-ról 43,2%-ra emelkedett a hajadonok aránya. Ami a legmegdöbbentőbb, ugyanebben a kategóriában - a korábbi 3,8%-nyi özvegyi arány 6,3%-ra emelkedett.

10 Az 1910-es népszámlálás idején a helyi lakosság 95,5%-át magyar nemzetiségűnek találták, a németség és a szerbség szinte teljesen beleolvadt a magyar népelembe. Felekezetére nézve a lakosság négyötöde római katolikus volt. A további két jelentős vallás - a református és az izraelita - híveinek a tábora 8-8%-ot képviselt. 1920-ra viszont a reformátusok száma és aránya valamelyest megnőtt, az izraelitáké csökkent. 61