Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Mohos Mária: A társadalmi átrétegződés jellemzői a századforduló környékén Alsólendván és Lentiben

aránya Alsólendván 14%, Lentiben az országos átlaggal csaknemmegegyező: 4,2%. (2. táblázat) Az alsólendvai zsidó közösség a többi Zala megyei piacközpontban is megfigyelhető fejlődés eredményeként vált a millennium időpontjára a település gazdasági-közéleti szempontból jelentős csoportjává. Betelepülésük már a 18. század elején megkezdődött a Vas megyei Batthyány-birtokról, Rohoncról. Az első Zala vármegyei zsidó összeírás szerint kezdetben csak a felnőtt férfiak költöztek a településre. „Alsólendván tartózkodik Marx Leli és Marx Jakab. Az utóbbinak két házas fia van, az egyik Salamon, a másik József. A család Rohoncon él. Egy boltért és egy házért 30 Ft árendát fizetnek a hercegi háznak. Kereskedésből élnek, posztót, vásznat, mézet és aprólékos portékát árulnak. Külső-Lendván lakik Marx Jakab zsidó, aki házas és egy Mózes nevű fia van. Négy lovat tart. Két boltért és egy házért 30 Ft árendát fizet. Ezenkívül semmit nem fizet Lendván, csak Rohoncon, mivel ott van a felesége és a háza is. Szabad kereskedéssel bír." Később a Leőbel család költözött be, akik ronggyal, posztóval, szövettel kereskedtek, pálinkafőzőjük volt, s az uradalomnak 30 Ft árendát fizettek. A harmadik Zala vármegyei zsidó összeírásban ( 1743-1745) öt családot, a negyedikben (1745-1748) hat zsidó családot említenek Alsólendván. A közösség számának gyarapodása 1834-ben a Chevra Kadisa, három évvel később a hitközség megalakulását eredményezte. Egy évtizeddel később a korábbi bérelt ház helyett épületet vettek zsinagóga és rabbi lakás céljára, és rabbit is fogadtak. Ezután gyors fejlődés következett: 1850-ben megalapították az izraelita népiskolát, ahol - mivel a közösség a neológ irányzathoz csatlakozott - hat év múlva külön segédtanítót alkalmaztak a magyar nyelv oktatására. A számbeli növekedés szükségessé, a gazdasági gyarapodás lehetővé tette, hogy 1866-ban megépítsék azt a zsinagógát, melyben 80 férfi és 60 női ülőhelyet alakítottak ki. Az alsólendvai zsidó közösség tagjai a település fejlődésében meghatározó szerepet játszottak. Létrehozói voltak az Alsólendvai Takarékpénztárnak, tagjai az olvasóegyletnek, a tűzoltó47