Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Mohos Mária: A társadalmi átrétegződés jellemzői a századforduló környékén Alsólendván és Lentiben

egyletnek, támogatói a Polgári Fiúiskolának. Tevékenységük és gazdasági erejük elismerése volt, hogy nagy számban vehettek részt Alsólendva elöljáróságában és képviselőtestületében. A Lentiben élő zsidó közösség szerepe helyi jelentőségű volt, gazdasági-társadalmi hatása az alsólendvaitól nagymértékben különbözött. A 20. század elején jelentős eltérés tapasztalható Alsólendva javára az írni-olvasni tudás esetében is: a városias népesség nagyobb hányada (72,4%) ír-olvas, Lentiben 61,4%. (Források hiányában nem tudom bemutatni, hogy ezek az adatok milyen iskolai végzettséget takarnak, holott abból további bizonyítékokat kaphatnánk a városiasodás fokára.) A lakóházak adatai részben a földrajzi adottságok, részben a gazdasági fejlődés és a vagyoni helyzet miatt térnek el egymástól a két településen. Alsólendván a lakóházak csaknem fele kőből vagy téglából épült, Lentiben kétharmada még fából. Ez a különbség a Lenti környéki nagyobb erdősültség, illetve az alsólendvai téglagyár működésének a következménye. A téglagyár miatt helyben - és megfelelő jövedelmek mellett - volt lehetőség a lakóházak modernizálására vagy új ház építése esetén a tégla felhasználására. A háztetők anyaga hasonló eltérést mutat: Alsólendván 30%-nál kevesebb a hagyományos nád és zsúpfedél, s csaknem kétharmad „modern" anyagokból készült (cserép, pala, bádog). Lentiben a tetők fele modern, s több mint 40%-a hagyományos anyagokból állt. A 20. század elejére tehát két, egymástól nagyon eltérő vonásokkal rendelkező települést találunk földrajzilag egymáshoz igen kicsi távolságra: egy viszonylag kis népességű, de minden tekintetben városias Alsólendvát, és egy - az apró- és törpefalvakközül népességével kissé kiemelkedő, de - alapvetően agrárjellegű Lentit. Lenti életében az új határok kialakulása az előbbiektől alapvetően eltérő helyzetet eredményezett: Zala megye délnyugati része igazgatási központ nélkül maradt, így új járási székhely kijelölése vált szükségessé. A közigazgatási funkció megteremtése Lentiben a következő évtizedekben az alsólendvaihoz hasonló fejlődési pályát eredményezett. 48