Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Mohos Mária: A társadalmi átrétegződés jellemzői a századforduló környékén Alsólendván és Lentiben

Lenti ugyanebben az időszakban a környezetében fekvő apró­és törpefalvak központja volt annyiban, hogy postahivatalt, posta­takarékpénztárat és helyi anyakönyvezést mondhatott magáénak. A 20. század elején hét település körjegyzőségi székhelye. A keresők foglalkozási megoszlása ennek következtében Alsólendvával összehasonlítva „falusias" jelleget mutat: még az agrárszektor­ban dolgozik több mint 60%, a közlekedés, hivatalok, kereskede­lem és a hitélet területén összesen 10%. Az ipari keresők aránya a helyi fűrészüzemnek köszönhetően 20% feletti. (4. ábra) A dualizmus végén az alsólendvai járást és annak székhelyét Zala vármegyébe beillesztve érdekes képet kapunk. (1. táblázat) A vármegye járásai közül az alsólendvai volt a területét, né­pességét és a hozzá tartozó települések számát tekintve a legna­gyobb. A területi rangsorban a zalaszentgróti, népességszáma szerint a balatonfüredi, településszámok alapján a balatonfüredi és a keszthelyi járás a legkisebb. Ha a járási székhelyeket vizsgáljuk, népességszám alapján Alsólendva 2729 fővel a nyolcadik helyet foglalja el, tehát egy kis népességű központnak kellett egy nagy területű, viszonylag nagy népességű, sok települést magába foglaló járást irányítania, ezért is vált a település funkcionálisan várossá. Az első világháború előtt a népesség száma is jól mutatja azt az eltérést, ami a két település fejlődését az előző évtizedekben jellemezte: míg Alsólendva lakóinak száma 40 év alatt több mint ezer fővel, Lentiben csak 555-tel gyarapodott. (5. ábra) Alsólendva népessége főként a bevándorlás, Lenti lakossága in­kább a természetes szaporodás miatt változott. A két település népességének további vonásai több esetben eltérnek egymástól. Alsólendva 51 főnyi nőtöbblete valószínűleg a cselédek nagyobb számának és a textilipar jelenlétének a következménye, bár a kor­szakban már az is jellemző, hogy a városiasabb településeken - az urbanizáció egyik jeleként - a nők száma meghaladja a férfiakét. A lakosság anyanyelvi és vallási megoszlása tükrözi az előző két évszázad migrációs folyamatait: Alsólendván nagyobb lét­számú nem magyar anyanyelvű beáramlás a jellemző (a magya­rok aránya ott ezért 87%, Lentiben 98%). A kedvezőbb forgalmi fekvés és az erősebb kereskedelmi funkció miatt az izraeliták 46

Next

/
Thumbnails
Contents