Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

fel. A Kapos folyó jobb partján 1857-től új városrész alakult. (Ennek az volt az előzménye s egyben magyarázata is, hogy Donner János sörfőző mester a Kapóson túl fekvő telkén sörfőző házat akart nyitni, ám erre az uradalomtól nem kapott engedélyt, s ezért telkét felparcellázva eladta). 1883-tól az itt lévő Sétatéren 1500 főt befogadó nyári színkörben (az ún. arénában) lépnek fel a várost évente felkereső színtársulatok. A városrész megközelítése a vasúti építkezések miatt egyelőre nehézkes. A város peremén gyárak és laktanyák látszanak. A századvégen már egy polgári város körvonalai rajzolódnak elénk. A reprezentatív középületekkel fokozatosan telítődő városmag körül kialakulóban vannak a közvélemény rangsorolta negyedek: a központi, előkelőbbnek számító és a legszegényebbek városrészei (Iszák-domb, Kecelhegy, a gyártelepek közelében formálódó munkásnegyedek). 2. ábra. Római katolikus templom és zárda, 1902 365