Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

közül kiemelkedő új megyeháza pedig kétségbevonhatatlanná teszi, hogy ahol járnak, nemcsak város, de egyben megyeszékhely is.

2 1832-ben készült el és Kaposvár legszebb, legimpozánsabb létesítménye ez a klasszicista stílusú, kétemeletes épület. Timpanonján a megyecímer s alatta „A KÖZJÓNAK" felirat olvasható. A megyeháza udvarán, a téglalap alakú keresztépület emeletén a levéltár, a földszint pedig a megyei börtön. A főutcán tovább haladva látható az Arany Oroszlán patika (1784-től) majd a közkórház (1842-től) „A SZENVEDŐ EMBERISÉGNEK" felirattal. Képzeletbeli utazónk 1843-tól már kövezett utakon járhatott a Fő és a Hosszú (mai Berzsenyi) utcán. A helybeliek talán azt a pletykát is elsuttogták neki, hogy mindez minek köszönhető. Történt ugyanis, hogy gróf Niczkyné négyesfogatával beleragadt a „haladást ellenző" sárba s csak két ökör segedelmével sikerült kihúzni a bajból. így aztán a legközelebbi megyegyűlésen a kaposi utak egyhangúlag „kövezésre ítéltettek". „Trottoir"-t (azaz téglából készült járdát) 1845-ben kap a főút.

3 S 1848-ban 3780-an laknak Kaposváron. Közülük azonban mindössze 243 a kézműves és kereskedő. Kaposvárnak ez idő tájt csak négy kereskedése volt - három szatócsbolt és egy rőfös -, s ezek is csak negyedévenként töltötték fel árukészleteiket Pest-Budáról.

4 A zsidóság fokozatos betelepülése a környékről csak az 1840-es évektől indul meg. Előtte azért nem, mert az Esterházyak ezt megakadályozták: háztulajdonuk (saját nevükön) nem lehetett. Kaposvár fejlődésére rányomta bélyegét annak ténye, hogy nem tudott szabadulni az Esterházy-uradalom feudális kötöttségeitől. 1848 a feudális terhek megszűntét hozta, s a várost rendezett tanácsúvá nyilvánította. Ez a jogi státusz azonban rövid életűnek bizonyult. A település az önkényuralom idején községgé minősül, s csak az 1870-es évek helyi kezdeményezésére, 1873-ban kap ismét városi rangot. Gyorsuló idő... Kaposvár kapitalista fejlődése a szomszédos megyék városaihoz képest hátrányos helyzetből induit. A falusias jellegű közigazgatási centrum életében a kiegyezést követő évtizedek jelentős változásokat idéztek elő. 360