Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

1869-től a megszaporodó munkalehetőségeknek, a fellendülő kereskedelemnek és hitelintézeti életnek köszönhetően 1900-ra csaknem háromszorosára növekvő lakosságlétszám

5 derűlátóvá tette a városatyákat. Felébresztette becsvágyukat, hogy a századvégi Kaposvárt a Dél-Dunántúl jelentős településévé tegyék, s ez tágabb látókört kívánt a városi építkezések tervezésében is. Serkentőleg hatott a városfejlődésre a feudális uradalom kapitalizálódása. Frey stadtler Antal „főbérnök" megjelenése után az 1860-as évektől megváltozott az élet: „.. .sürgés-forgás jobbra, balra, beruházás, mesteremberek foglalkozása, gépészek, napszámosok munkaraja"

6 népesíti be a környéket. 1872-től a Bátaszék-Dombóvár-Kaposvár-Zákány vasútvonal bekapcsolta Kaposvárt a vasúti forgalomba. Az addigi háromnapi kocsizgatás helyett 18 óra alatt elérhetővé válik Budapest. Február 25-én este 8-kor Kaposmérő felől zászlókkal, koszorúkkal ékesítve bepöfögött Kaposvárra az első mozdony, a „Richárd", melyet a késő esti időpont ellenére is „nagyszámú nép" fogadott gyönyörködve a „gyors közlekedés első számú fecskéjének látásán". A „székváros anyagi gyarapodásának" valóban jót tett a „kőszénfüst és a gőzerő".

7 1885-ben a kaposi vasútállomáson mintegy 220 ezer utas fordult meg, 51 és fél ezer tételt számlál a teherforgalom.

8 (A városi főjegyző összeállításából Somogy 1896. június 14.) 1889-től a Budapest-Fiume vonal Kaposváron halad keresztül. A szállítási és utazási kedvet növelő tarifapolitika, majd a Kaposvár központú megyei szárnyvonalak megépülése

9

, a MÁV országos szerveinek és üzemeinek részbeni idetelepülése eredményeként 1913-ban már 28 vonat érkezett naponta és öt irányból Kaposvárra. Csakhamar relativizálódik itt idő és távolság s egyúttal bővül a piaci kapcsolatok lehetősége. Nemcsak a gabona és élőállat, hanem a gyümölcs és zöldség is a jól fizető nagyvárosok (Budapest, Bécs, München, Frankfurt) piacaira kerül, ami a Kaposvár ellátásában nem kevés zökkenőt és drágaságot okoz. A belső piac lehetőségeit elsősorban már nem a magas árakat megfizetni képtelen helybeliek határozzák meg. Az iparosok és kereskedők egy részének biztos vevőköre a városban „állomásozó" katonaság. A század361